Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 3. kötet, 7-9. sz. (1831)
1831. Hetedik füzet
70 II. Litterat ura. Ki fél, kerülje a' veszedelmet; mert semmi sem gyengít úgy , semmi nem készít úgy el ezen betegségre , mint a' félelem; utána következnek az életrendhibák és meghűlés. Azon kérdésre: ragadós-e a' cholera? azt feleli L.: bizonyos tekintetben igen is! A'cholera ezen tekintetben hasonlít a' himlőkhöz és kanyarokhoz (morbilli); de nem olly módon 's olly igen ragadós mint a' keleti dögkór (pestis), közvetetlen érintés, a' beteg' lehellete és gőzölgése által, ha csak a' levegő n e 111 felette romlott; illy elromlott 's gerjjel eltöltött levegő megmérgezi a' ruhákat (gyapat) is (ámbár nem mindnyájan betegszenek - meg, kik azokhoz nyúl-: nak, sőt többen choleralepték' ágyokban is feküdtek minden kár nélkül); 's így a' füstöléseket el nem kell mellőzni (Guyton-Morveau' füstszere; zöhllőgőz, eczetgőz, szellőzés, falak' levakarása, meszelése; eczctes mosása a' padlónak; érezek és fa szellőztetnek; gyanús portékák több napig szellőztetnek). A' zöldlőt eleinte csalhatatlannak tartották, 's vele a' szoba' levegőjét eltöltötték , az ingókat tisztogatták , kenyeret 's egyeb élelmeket füstöltek, ruhákba bevarratták— 's a' cholera illyenekre is elragadt. Egy közép korú férfi felelemből elzárkozott, élelmeket 's mészanyzöldletet (chlormész) vévén magához; 's minekutána tíz napig egy lélekkel sem jött érintésbe , cholerába esett 's meghalt. Eleinte voltak házak , mellyekbe a' nagy zöldlőgőztől be sem lehetett menni; de minekutána észre vették, hogy émelygés, roszullétel, szédelgés, főfájás, ájulás, szívdebegés, vérköpés, szorongás a' mellben, gutás tünemények támadnak, felhagytak dőreségükkel. Most a' szobákat szellőztetik, illatos eczettel (acetuin aro-