Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 3. kötet, 7-9. sz. (1831)

1831. Hetedik füzet

2G I. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. Ennek leírása közben a' legújabb '

s pontosabb n'pokol varról (fekete pattanás, schwarze Blatter) szóló értekezések' egyikében ])r. Schrödertől némelly kevéssé és részint talán épen nem ösmert pontokról említést találok, mellyeket én, a' menynyire a' kórösmeretre tartoznak, pótolólag itt közleni akarok. Ezen szerző' többi eltávozásai és nézetei magok' helyén elő fognak hozatni. J)r. Schröder a' betegség' folyamatját áltáljában úgy írja-le, a' mint az már történt, csak valamivel környiilményesebben. O az élődi (primitivus) pörsenés hasonlatosságot a' lázvizeggel (Hitzblätterchen, hvdroa ; sudamen, izzány, eczema solare) különösen kiemeli, és az ezzel való fölcserélést azokra tolja, kik a' betegséget magát még nem szemlélték (observarunt). () szerinte a' lépfenepattanás (Milzbrandblatter), mellyet vesicula gangraenescensnek (üszkösödő holyagocskának) nevez-el, még is egyes előjövése , egy bőrpattanás' szokott nagyságát kora fölülmúlása, az emebben lévő saját > bajos viszketésnek és égetésnek hijánya által üsmerlel magára. A' kelésnel (furunculus) a' pattanás' (Matter) hibázása, öszveilletvén a' többi ennek saját tünctjeivel, ettől még bízvástabb megkülönböztetik. A' bogár Csípés különbözik a' vesicula gangraenescenstől a' fájdalmas, tartós érzés , hamar nagyobbodó daganat-, és a' hólyagocska nem szükséges jelenléte által. Azzal, hogy némellyek a' v es i c ii 1 a gangraenescen s-t nélia hibázni mondják , és állítják, hogy a' fájásérzés épen iti szokott tartósén nyilvános lenni, ellenkezik Dr. Schröd e r" tapasztalása. A' gyakran iszonyú (enorm) daganat' gyarapodása ugyan ő szerinte apródonként és