Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 3. kötet, 7-9. sz. (1831)

1831. Kilencedik füzet

2) Vegyes közlések kivonatokban. 221 eleven lett; de nem soka'ra ismét va'ltig elbágyadott. Junius' 17. Frankuin lír ágyban lelte a' beteget, kinek jobbik lába' belső színen, egy kissé a' térd alatt, seb volt, melly nem fájt; ériitése szapora de nem kemény; lélekzete sebes, bőre nedves. F. xír egy tallérnyi nagyságú hólyaghúzó tapaszt (empl.) tétetett a' sebre, könnyűded életrendet ajánlott, 's minden negyedik órában egy, 2 szemer édes higanyból 's 1 sz. dárdanyból (stibium) álló port vétetettbe. A' nappal jelen volt nagy álmosság 's minden mozdulattól való irtózás folyvást tartott éjjel is ; a' mihez akkor még igen nagy lázi forróság is szövetkezett. A' hólyagtapasz tizenkét óra múlva jól húzott volt. Más nap F. úr a' fiút derültnek találta, de lélekzete , szorongás' érzése által, sebesebb. Ériitése egy minutum alatt 96—100, nyelve száraz, könynyed borítékkal , bőre nedves volt. A' himbojmagolajra (ol. ricini) szék nem következett. Hét óra felé arcza, kezei és lábai igen hidegek lettek, egész testén tapadós izzadék tört-ki, a' kezek megdagadtak 's megkékültek; semmi étvágy, de annál nagyobb szomjúság. Újra három nehezék hiubojmagolajt kapott a' beteg, ismét foganat nélkül. iVz éj nagy nyugtalanság közt múlt-el, melly szombaton reggel még növekedett az ingerlékenységgel és hideggel együtt. Végre sós allövet után lett szék; de a' beteg most elkábult, ériitése gyenge lett, bőrét tapadós veríték födte. Három óra felé a' beteg erőszakosan hátra húzatott, nagyokat kiáltott, fogait csikorgatta, rángások lepték-meg , kivált ha valamelly folyadékot próbált lenyelni; ekkor feje nagyon hátra hiizatott, az arcz' és nyaknak izmai rettenetesen el voltak torzongatva 's háta ugy össze volt görbít-