Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 3. kötet, 7-9. sz. (1831)

1831. Hetedik füzet

1) Jeles kóreselek. 17 t 10) Szent Vid' táncza' három szerencsés esete. Közli Jacob a e i János, ns. Bács várraegye

1 rendes seborvosa. Tíz éve hogy először volt alkalmam azon terhes és nehezen gyógyítható idegkórt,, mellyet a' gyógytudomány sz. Yid' tánczának hív, orvosolnom; 's ugyan Kis-Kér kir. kamarai helységben, egy négy esztendős, petyhüdt testalkotásu, gyenge leánykán. A' szegény sorsu betegnek minden önkényes izmaiban annyira elhatalmazott az irtóztató idegkór, hogy őt menés közben gyakran elejtené, 's keze', szája' és feje' szüntelen mozgásai végett maga nem is ehetnék. Minekutána a' szerencsétlen gyermek ezen áll-apotjában több napokig ha'zi gyógyszerekkel sikeretíeniíl orvosoltatott, szülei hozzám folyamodtak. En a' bajt belférgeknek tulajdonítván, négy napig férgeilenes szereket adtam a' leánynak, de haszon nélkül. Látván czélom' el nem érhetését, gyógyításomat az idegek' izgékonysága ellen fordítottam , 's e' végre gyökönkegyökér-forrázatban (infus, rad. valerian.) horganyvirágokat (fi. zinci) és Hallersavanyt adtam belsőkép; külsőkép pedig háígerinczébe, a' rokonszenves idegek' járása szerint végig , 's a' felső és alsó végek' belső színeibe, napjában háromszor zöldlőt (acid, muriat. oxygenatuin) dörgöl tettem-he. Újra négy nap folyván-el a' nélkül, hogy szembetűnő javulás következnék; fürdőket rendeltem neki; t. i. tiszta meleg vízben felolvasztattam Orv. Tár. III. Köt. 2 '