Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 3. kötet, 7-9. sz. (1831)

1831. Hetedik füzet

110 III, \ egyes tudósítások. Kisnek termete középszerű, inkább alacsort t és száraz volt. Gyakori tüdőgyúladások és majbéli gyengesége végső éveiben nagyon fogyasztók erejét. Emberséges magyar charaktere, nyájassága, baráti nyiltszívíísége méltán kötek-le iránta tisztelőjit, kik közt a' bécsi gyógyászok kólóit helyet foglalának. Orvosi tiszteben lelkiismeretes eljárását, szorgos készségét, hűséges részvételét, 's fáraihatatlan munkásságát a' nemes lelkű nagy gróf Széchenyi Eercncz testamentomában , 's annak három liai atyjok holta után magyar magnási lélekkel* jutalmazák, úgy hogy nem csak teljes elégedéssel töltheté ősz napjait idveziilt barátunk, hanem bő jövedelméből gyermekeit is boldogíthatta, sőt hátra hagyandó özvegyét szükségtől mentve reményi bette. Mennyire tu dák a' most élő három gróf urak boldogult atyjok jeles orvosának érdemeit becsülni, azzal is bizonyították , hogy idvezült Ivisünk' kesergő özvegyének a' grófi familiától különben járandó hópénzét jóval szaporították. Kis a' deák, magyar, német nyelveken kivűl beszélt francziáúl, 's tótól. Mint Literátor a' honi tudós világ figyelmét külön is érdemli. Megjelent munkái ezek : 1) Az ervágónak pathologiája, mellyet a' magyar borbélyoknak hasznokra írt. Bécsben 1791. 2) Egészségét targyazó Katechismus a' köznépnek , és az oskolába járó gyermekeknek számára, hogy tudhassák egészségjeket becsülni, és őrizni. Sopron 1794. 3) Ugyan az , 2-dik kiadás. Sopron T796. 4) Ugyan az néinelly kihagyásokkal. Kolosvár 1797.