Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)

1831. Negyedik füzet

3) Dzondi' bujasenyvellenes gyógymódja. 47 Tizennegyedik eset. Egy 38 esztendős, már több izben bujasenyvel­lenesen gyógyított kóborló személyt homlokának már 4dik évre tartó csontszuva és alszárainak leg­gyötrőbb éjjeli fájdalmai miatt Május tőkén vevők-be ismét kórházunkba; ki is Dzondi labdacsainak egész adagát bevévén, minekutána ezekre homlokának fe­kélye egészen behegedt, és éjjeli fájdalmaitól teljesen megmenekedett volna. Junius'14. szinte neki hízva ví­gan hagyá-el házunkat. Tizenötödik eset. I. B. izmos és csontos alkotású 40 esztendős Bel­ga , életének egész 34dik évéig egésséges lévén , mi­nekutána nemi ösztönének eleget tenne, hudcsőjében nem sokára fájdalmat érzett, 's abból genynemü anyag (materia puriformis) kezde szivárogni ; ezekhez makk­rejlés (phimosis) és a' makkon szalonnás fekélyek is já­rulván. Barátinak tanácsára perje- és bojtorjángyö­kér (Bad. graminis, bardanae) főzetével élt, rnellynek használatára a' nyavalya hat hónap lefolyta után le­győzetve látszék ; azonban 1825. Novemberben száj­üregében a' nyelést gátló fekélyek, testén pedig fol­tok jelenének-meg, mellyektől megrettenvén Julius' 4kén kórházunkba folyamodott; mi homlokán, karjain, lábszárain, borékán (scrotum) kerek, a' bőrön vala­mennyire emelkedett, rezes pikkelykei, vagy barna varai alatt itt ott genyet rejtő fekélyeket vévén k ész­re , ínyvitorlájának ívei (arcus veli palatini) vereslet­tek , mellyekriek jobbika mellett egy tágas szalonnás fekély telepedett-meg ; mind ezeken kivűl éjjeli, haj­nalra szűnni kezdő fájdalmakról panaszkodott, a' be­teg. Julius 6kán szárcsagyökérfőzettel két labdacsot vőn, a' mondott hónap' 13kán főkép homlokán, a'

Next

/
Oldalképek
Tartalom