Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)

1831. Negyedik füzet

Ili m 1 ő k e ol t á s. természeti himlők' járványa közeledik, igen taná­csos az oltást ismételni. 3) A' test' kifejlődése' idő­pontja után, vagy is körűi belől a' 14 esztendős kor­ban ugyan ezen vigyázat tanácsos. 4) A' védhimló so­ha azoktól ne vétessék, kik már egyszer beoltattak akár sikerrel, akár nem. 5) Minden ismétlett oltás­kor egyszersmind egy vagy több olly személy is oltas­sék-be , melly az előtt soha sem oltatott-he ; hogy a" védbirnlő' jóvolíáról a' lehetségig meggyőződhessünk. Dr. S c h e d e 1. Himlőkeoltás. A" llevue médicale szerint egy igen öldöklő him­lőjárvány Saint-pol- de Léon-ban ( Dep. Finistére ) 1826ban, 6,225 lakosok közül 285öt ejtett-el, ez alatt Guillon űr , egy odavaló orvos, azt határzá-el magá­ban , hogy, mivel tehénhimlő anyagot sehol sem kap­hatott, a' beoltást himlőkeméreggel fogja véghez vinni. Mingyárt az ezen niód szerint oltott első csecsemőnél minden közönséges kiütés nélkül a' fakadékok (pustu­lae) egyedül az oltásnál jelentek-meg, és a 1 tehén­himlőhöz olly hasonlók voltak, hogy azokat ezektől megkülönböztetni nem lehetett. Ezen gyermekből azon­nal űjra42 más gyermek oltatott-be , és általában a' siker ugyanaz maradt. Ezen oltásoknak száma lassanként G00­ra ment, és csak ritkán lehetett tapasztalni (ezeknek szá­ma nincs följegyezve) hogy az oltás' szúrásai között, vagy a' test' egyéb részein egyes fakadékok jelentek vol­na meg. Valahányan csak beoltattak ezen járvány alatt, a' himlőtől mindannyian mentek maradtak. 11a bár Guillon úrnak azon véleménye, hogy a' himlőké­méreg tehénhimlőket hoz elő, igen merész, mivel tudva van , hogy a' valódi emberhimlőanyago-al esz­közlöt t oltásbeli fakadékok is, mellyek ollykor min­den közönséges kiütés nőikül jelennck-meg, a" tehén-

Next

/
Oldalképek
Tartalom