Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)

1831. Negyedik füzet

44 I. Értekezések , apróbb közlések , kivonatok. Tizedik eset. Azon 52 esztendős férfi, ki vallása szerint égető szerek' helybeli alkalmazata után makkja' bujasenyves rákjától hirtelen megmenekedett, egy hónap múlva éjjeli fájdalmakban szonvedni kezdett, mellyek ellen mindenféle bujasenyvelíenes gyógymódokat használván , testén itt ott sömörüs küteg ütött-ki, és a' bágyadság nála olly magasra emelkedett, hogy ujai ágy reszketnének, hogy velők valamit megfognia lehetetlen lett. Mi ezen bajokkal küzdőt Május' ISkán vettük magunkhoz , 's vele a' Dzondi' orvoslását kezdők-el, és ime miután a' higanyos labdacsoknak egész adagát bevette volna, Junius I7kén hálát adván tőlünk egésségesen elbúcsúzott, a' nélkül, hogy az egész orvoslás alatt a' legkisebb hascsikarást, vagy a' kezdő nyáláradásnak csak legkisebb nyomait is érezte volna. Tizenegyedik eset. 1826ban Julius 2kán érkezett hozzánk egy igen ifjúdé erkölcseiben egészen megromlott sohonnai leány, ki fehérfolyásban, bőrkiütésben, szemcsipásságban, bűzös orrfekélyben (ozaena) és torokfekélyben szenvedvén, miután Dzondi labdacsainak másodfél adagát elköltötte volna , nála a' fehérfolyást kivévén , minden egyéb veszedelmes jelenségek eltűntek, melly végre hüvelyébe tölgyhéjfőzet (Decoct, cort. quercus) feesJkendtelvén be tökelyesen megszűnt, ágy hogy a' beteget Augustus 25kén egésségesen elereszthettük. Tízen ketődik eset. B. Lénárd 29 esztendős görvélyes, rőthajú férfi September skán 1829ben vétetett kórházunkba a' kő-