Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)
1831. Negyedik füzet
38 I. Értekezések , apróbb közlések , kivonatok. hogy minden felől a' legtisztább husszomölcsök emelkednének-föl. Azért is most már minden helybeli szereket félre tévén, a' labdacsoknak is másodfél adagját a' beteggel elköltetvén , az , minekelőtte még fekélyei egészen behegednének, jó húsba jővén Augustus' 31kén a' vett jótélelekről megfeledkezvén, ' clillantott. Harmadik eset. J. S. 25 esztendős, Május' elején makktyúján (praeputium) fekélyt vévén észre, de szeméremből mégis senkivel sem tanácskozván ,* baja naponként tovább és tovább harapódzott, végre nyomorú állapotja felől aggódván, Május' 25kén kórházunkhoz folyamodott. Makktyúján fél hüvelknyi szélességű, szalonnás fenekű és kérges szélű fekélyt, bal lágyékában pedig egy, ezen tájt egészen ellepő kemény, vörös fájdalmas dobot találtunk, 's ezeken kivül teste különféle részein szétszórva rézszínű foltokat láttunk. A' hatalmasan meggyuladt dobra, a" szerző' tanácsa ellen nadályokat alkalmazván, rája egyszersmind lágyitó enyhítő tapaszt tévén - föl , a' fájdalmat megszűntettük. A' fekély langyos vízzel napjában 3—4szer mosogattatott, tépettel fedeztetett, a' labdacsokat és szárcsagyökér főzetet pedig a' beteg venni kényteleníttetett. A' dob Május' 20kán magától felfakadván, belőle kevés geny folyt-ki, egyéb keménysége pedig csak lassanként lohadt, a' foltok a' testről eltűntek, a' fekély megpuhult széleit egy kévéssé pokolkővel érintvén, most már mind a' fekély mind a' dob behegedt, és ekként a' beteg a' higanyos labdacsok' egész adagát elköltvén, minekutána egészsége egészen visszaállott volna, Junius' 22kén házunkat odahagyta-; az egész orvoslás alatt a' higanynak legkisebb bajait sem érezvén.