Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)

1831. Hatodik füzet

2) A' görvélykór' gyógyítása. 2.63 savas vashitgyag , murias fen i ammoniacalis) is, inellyeket a' hasgörvélyek', a' görvélyes fejér folyás' 's tb orvoslása' elvégzésére használunk, csak hiizamos velökélés után gyógyítják - ki a' beteget. A' B e s t u s c he f f' vasfestvén ye (tine, nervinotonica Best.), a' nélkül hogy a' vérforgást siettetné , felemeli az életcseleki őségét, 's egy kis spanyol borral véve könnyen és sokáig eltöretik: a' miért a' hanyatlott erejű görvélyeseknél rend kívül hasznos. A' választott gyógyszert, míg valami hatást mutat vagy a' beteg' állapotjában fontos változás nem történik, mással fel nem szabad cserélni, mert — mint felebb mondatott — a'hirtelen hatások mindég veszedelemmel járnak. Az orvosság' hatása' megítélésében az esztendő' részére is illik ügyelnünk ; így p. o. tavasszal és ősszel 's egyáltalában hűs-nedves időjáráskor akármelly orvoslástol is csak felette keveset várhatni. — Ezen közönséges tanítások után a' szerző még némelly kevesbbé általányos szerekről emlékezik. A' kénsavas kinadék a' hiizamos genylázakat (febris suppuratoria) mellőzi - el; a' sósavas kinadék , melly néha annál is hasznosabb , tüdőbajoknál ártalmas. A' sósav (-J- muriaticum) maga legfelebb a' görvélyesek' szomjának oltására használatos , a' midőn is egy font lepárolt vízre fél nehezék ritkított sósav (-j- mur. dilutum) valami nedvvel vetetik. A' ini az ihol ót (iodium) illeti, melly kivált a' francziák' legújabb tapasztalásaiknál fogva, felette nagy becsű ezen senyvben , a' szerző, a' mint látszik, annak nem igen nagy barátja. Külső - vagy belsőkép s a' legnagyobb vigyázattal használva az iboló vagy