Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)

1831. Negyedik füzet

3) Dzondi' bujasenyvellenes gyógymódja. 27 Sem a' hószám, sem a' terhesse'g nem ellenzik ezen orvoslást, a' me'hverfolyást kivévén, melly esetben a' labdacsok' használását egynéhány napra föl kell függeszteni. •Az orvoslás után hátramaradó fekélyek bnjasenyveseknek többé nem tekintetnek, mert a' szerzőnek állítása szerint majd sülyös, mélyebben rejtező rühös (psoricus) okon alapulnak, vagy pedig csontszu (caries) vagy akármelly mas idegen test által tartatnak nyílva. Némelly ritka kétséges esetekben az líjolag történt ferteze'sek vagy roszűl elsült orvoslás után ezen gyógymódot még egynéhány nap kell a' kiszabott időn. túl is falytatni , vagy, a' mi tanácsosabb, néhány hetek' múltával a' labdacsok' utolsó felét, vagy az egész adagot is még egyszer nyújtani. Azon esetben , ha a' bujasenyvnek minden kórjelei elhallgatván , a' gonosz indulalu tisztátalan fekélyek az orrüregben , a' torokszorban (isthmus faucium) vagy a' száj' ajkain még a' higanynak huzamos használása után sem tünének-el , a' szerző az égető hamagnak (kali causticum) külső és belső használtatását akként ajánlja, hogy a' fekély, egész lerjedtében, ezen égető szerrel jól megérintessék, belsőleg pedig a' mondott szerből két nehezéket négy lat tiszta lepárolt vízben fölolvasztván, a' betegnek reggel és estve egy egy kávés kalánnal nyújtassék , elegendő tejjel; ezen mennyiséget minden ülődik, hatodik nap egy kalánkával öregbítvén , míg a' beteg négy, öt, vagy hat kalánig nem szállt-fel. A' szerző mind a' forró mind az idült tag-árt (Menorrhagia acuta chronica), a' fejérfolyást, a' makklobot (balanitis) és ezen bajoknak következéseit, t. i. az előbőr' előlső és hátsó összehúzódását (makkrejlés e's inakkperecz; phimosis et paraphiin.) , a'monygörbedést (chorda v-eneris) , a' hudeső szűkülést (striciura urethrae). a' függölyöket (condylomata), a' bujasenyves