Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)

1831. Hatodik füzet

236 I. Értekezések, apróbb közlések, kiróttátok/ nek ezen nyavalyának. — Az életidőnek ezen betegségre kevés befolyása van, a' legtöbb betegek még is 20 és 60 esztendő köztiek, 17 esztendőn alól egy sem, 60 esztendőn túl pedig ketten akadtak szemem elébe. A' külső mérséklettől, a' helynek fekvésétől, úgy az időjárástól sem vevék észre ezen nyavalyára befolyást, mivel betegeket mind 20 — 17°. K. mind pedig 6° R; mind magas mind alacsony fekvésben ; mind zavaros nedves - hideg , mind száraz időben lehetett tapasztalni. Az itteni orvosok a' betegség' ragályosságát hiszik, és az asztrakániak' vélekedése szerint főkép a' halottakat tartják fertezőknek. Csak kevesen vannak a' nem - ragályosság' oldalán, a' betegséget a' levegőben lévő, némelly helyen kiilönesen öszvegyülemlett, gerjtől (miasma) támadni gondolván. Ezen vélemény' igazolására a' múlt években roszul kiesett aratásokat, a' gabonanemííekben nagy számmal levő, olly nagyságúnak soha sem látott anyarozst, a' pórnépnek sárgakásából, földi almából készült, rosz és kevés kenyerét , az enyhe, jcetlen, nedves időt, a' többnyire délkeleti szeleket, és azon környülményt hozák-föl, hogy a' múlt esztendőben a' déli tartományokban szinte illyen környülmények közt, szinte ezen betegség uralkodott, és végre, hogy ugyan azon gerj az említett tartományokból a'gyakran fuvó délkeleti szelek által hozatott legyen; melly okok több einem fogódott emberek által bizonyosaknak állíttatnak ugyan, azonban a' ragálytagadók annak megmagyarázásánál , mikép lettenek némellyek betegek? szoros sarokba szorulnak; én magam részéről ezen betegséget ferte'/őnek tartom, ha