Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)

1831. Ötödik füzet

146 I. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. kedik, de eredeti tulajdonságára, alkotó részeinek arányára nézve megromlik. Innen van az, bogy valamikor a' gabona közt sok rozsanya volt, a' népre ügyelő orvosok különféle nehéz betegségeket tapasztaltak; sőt azon rettenetes fenésedést látták , mellyet Galenustól fogva Schwenkfeld, Tissot, Nalerne, Tessier, Taube, Wiehman, 's többek is járványosán láttak, 's melylyet a' németek a' kezdődő betegségnek egyik főbb jelétől, melly a' hangya fütkozásához hasonlít, Äriebelfrönffjeit - nak , mí bizserkóruuk nevezünk. Latánul különféle neve van u. m : Necrosis ustilaginea, Raphania , Convulsio Soloniensis, — cerealis, Morbus convulsivus malignus et epidemicus , Eclampsia typhodes ^ Convulsio doloriíica, Myrmekíasis. Abból, hogy azon állatok p. o. tyúkok , galambok , kutyák, /nellyeknek a' rozsanyával vegyes lisztből készült kenyér adatott, meg nem döglöttek, azt következtetni, hogy a' rozsanya nem ártalmas f nem mérges, igen egy oldalú, tökéiletlen. Mert először a' kenyér nem csupán rozsanyából készülvén, az egésséges gabona, 's a' kenyér dagasztásához és keléséhez szükséges viz kisebbítette annak mérges erejét, épen ugy mint más mérget a' viz, íéj vagy egyéb higító , és nyálkás szerek *) enyhítnek : de másodszor ismérjük az emberi testnek azon felseges, *) Virus clavorum corruptorum addrtamento sani friimenti omní110 infriiigítur , pvout aqua nequitiam ipsius Mercurii suWímati et Arsenici minuit: aítameu profracfiori usu Ieníi vcneni instar considerandum arljitror. Murlay App. Med. T. V. p. 35].