Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)

1831. Ötödik füzet

136 I. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. a). A' bőrön általtiinelgő kék foltok (nem vérkiszivárgás ,, Sugillatio ") először a' kéz - 's lábhát' fonatjain mutatkoznak (plexus dorsalis manuum pedumque) ivképüek , majd megnagyobbodnak , a' beteg' ajkain és arczain is előtűnnek, sőt némellyeknél a' bőr' egész felületére terjednek 's azonnal olly kinézésüek lesznek a' betegek , mint kiket széngőz fojtott - meg vagy a' villám sújtott agyon. Lábadáskor lassadán elenyésznek a' foltok, némellykor megszederjesednek. c). A' choleránál előkerülő hangot azzal lebe t összehasonlítani melly a'gőgsip - sorvadás' 3-dik időszakában, vagy erős nyakszorításnál, a' legnagyobb fűladási veszélynél, vagy végre azoknál, kiknek nagy golyvájok van, vételik észre; t. i. durva, üres, mintegy a'gége (larynx) mélyéből feljövő; sivító; megjelenik a' betegség' második időszakában , a' harmadikban jobban kifejlik , a' tökéletes felgyógyuláskor egészen eltűnik. d). A' hányás, néha csak ökrendezés , szakadozva történik, körűi bclűl úgy, mint a' böfögésnél , háromszori négyszeri okádás után a' beteg pihenésnek ered , míg ezen tünemény újra nem mutatkozik : a' második és harmadik időszakban jelen \an, a' negyedikben nincsen, a' hanyatlás' időszakában csak történetesen. e). Azon vizes folyadékok, mellyek mind hányás mind hasfolyás által kiüríttetnek , leginkább a' tejhez vagy savóhoz hasonlítanak színökre 's könnyen - folyóságokra nézve ; ritka esetekben vérvonalak vétetnek benne észre; a' betegség' fogyásakor zöldesekké, bárnásakká, vagy épen csokoládszínűkké vagy tökéletes feketékké válnak.