Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Harmadik füzet

/ 2). Jeles kóresetek. 201 ingerlett állapotját nyilván észre lehetett venni. Orczája földszínű, szemei fe'nytelenek , nyelve halványfejeres, hasa duzzadt, teste" melegsége mérséklett, hőre pettyedt, érverése egy perez alatt Ötven volt; lábain imitt amott nem viszkető csak a" nyomásra fájó, kisebb borsó nagyságú pörsene'sek láttattak. Hasában a' bal rászttájon bizserge'st (formicatio) érzett; feje ezen bajának rettentő kepeivel tele, étvágya csekély, széke rekedt volt, 's egész bal felének zsibbadtságáról panaszolkodott. A' többi testrészekben a' működés rendesnek találtatott. — A' rángatozás, mellyet a' beteg eszmélve történő meghalásnak nevezett, a' test' közép vonalán (linea) túl nem terjedt, hanem a' bal félen még a' szeméremtag'felének sem kedvezett, sőt ezen résznek rángatózása a' leggyötrőbb volt. A' barátság

1 szavaira a' beteg' fölindúlt lelke meihászodván , elhatározta magát arra, hogy a'betegsége' természetének kitanúlása végett , szükséges időt nyugodtan elvárja, de hozzátévén , hogy rettenetes bajának, annak harmadszori jövetele' alkalmával, majd maga fog véget vetni. Ezen csíklándós esetben illy gyógytervet (planum curae) alkottam. A' bal rászttájon folyvást tartó bizsergés, a'rángatózásoknak ottani kezdődése, a' váltó láz, ezen bajok

1 időszakos kitörése, a' székrekedés a' tenyészélet' (vita vegetativa) idegeinek érdeklését jelelik. Először is a' székrekedésen kell segíteni olylyan szerrel, mellynek munkálódása csak a' belekre határozódik, 's ezek a

1 hozzátétel (additamentum) által petyhüdni nem fognak. Ezen fogással a' beteg' figyelme másra fordittathatik addig is , míg vagy a' rángatozás vagy a' váltóláz meg nem jelenik; 's akkor meg lehet majd határozni, hogy a' rángatozás csak álorczája é a' váltóláznak, vagy a' kettő külön és tulajdon betegség. Az első esetben a'váltólázat az ostrom' alkalmával meghatározandó természete 's bélyege sze-