Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Harmadik füzet

232 I. Értekezések , apróbb közlesek , kivonatok. lenjelentve pedig a' bélcső' lobos vagy ideges érzé­kenységű állapatjában: belsőleg olajos fejetekben, tejben 's egyéb nyákos állományokkal adatik, hogy e\ősege miatt káros kővetkezésű ne legyen. Hatása oily nagy, hogy egy a' bőrbe bedürgölt csépje is tőbb széket támaszt, 's Prieger azt írja, hogy egyszer a' crotőnolaj' külső alkalmaztatására is elment egy galandféreg. — Yesd össze Orv- Tár, I. köt. 146. lap. 5. sz.). 24. Dobkor 1 nevezetes eredetű kétese­te. Horn a' gyors lefolyású lobos szenvedésekben, egy az édes higany' használására következő nyálszivárt kedvező jelenetnek tart, 's meg nem gátoltatását ja­vasolja. Melly való legyen ezen észrevétel, tapasztalta Dr. Sundelin kivált a' hártyás gégelobban 's a' tüdő­hártya* és tüdő' gyuladásiban. De leg szembe szökőb­bek voltak az illy elnyomás' kárai a' következő két esetben, mellyekben idült dobkór (tympanites chron.) fejlett-ki. Az első esetben a' beteg egy erős huszonnégy esztendős leány volt, ki erős megfázás után tüdőlobba esett, melly ellen véreresztés, 's utóbb édes higany rendeltettek. Az utóbbi szernek öt napi használása után nyálszivár' előjelei mutatkoz­tak, de a' gyűladás megvolt törve. Az igen károsnak hitt nyálszivár' meggátolására illatos és öszvehiízó száj­vizek és mákony adatott kis adagokban. A' nyálszi­vár' előjelei elmaradtak, de helyettök hasfájdalmak álltak-be az alhnsnak felpuffadásával, korgással, 's nein sokára dobkór fejlett-kí, melly kilencz hónapig a' legkülönfélébb szerekkel ostromolfatott. A' havi tis7tűlás elmaradt, szék magátólsoha sem lett, de a' szerek is sokszor foganatlanűl vétettek; végre a' be­teg gyógyíttatlanűl elbocsáttatott. — A' második esetben a' higanyos nyálszivár' elnyomatásán kivűl még más okok is látszottak a' dobkór' támadását eszközölni, A*

Next

/
Oldalképek
Tartalom