Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Harmadik füzet

1 I. Értekezések , apróbb közlesek , kivonatok. Külbélyegek. A' kerek mályva , (papsajt, kis apró mályva, úti ni.; inalva rotundifolia L.) szára lecsepűlt: levelei szives-kerckdedek, üt karéjú-szabásúak : gyümölcs-kocsányi lefordúlnak. Virágszíne veres vagy fejér. Szereti a' kövér földet, ez okon a' házak, utak körűi, kertekben, szántóföldeken leginkább tenyészik , rs ekkor levelei, szárai nagyobbak , vaskosabhak , setétebb zöldek. A

1 kopáron termettnek levelei apróbbak, vékonyabbak, halványzöldek. Virágzása és gyümölcsözése* ideje Június — Október} szaga nyers korában tulajdon füves; szárasztva és forrázva mézhez közelit. Ize nyálkás-kesernyés. Forrázatja'vagy főzet je* vizének színe sárgás zöld, melly a' vásznat hasonló színre festi. Az erdei mályva (nagy papsajt; malva sylvestris). Szára felálló : levelei hét karéjúak, hegyesek : kocsányi és nyelei szőrösök. Virágja kékellő vörös vagy fejér. Terem a' szellős halmos vagy téres erdőkben. Többi bélyegei az elébbenivel megeggyeznek. Gyógyszeres ereje mind kettőjüknek ugyanaz , mellynél fogva egyíilt fognak előadatni. Az orvosok ezen növevényt eleitől fogva mint nyák os lágyító szert belőleg ritkán, külsőkép gyakran használták, valahányszor a' lobos 1á1 yog—, csőfekély-, húgycső-, húgyhólyag-, hüvely-, méhbe valami csi'pős választmány' kiürítése és falaik

1 ollalmazása végett nyákns lágyító szer' belövellésére volt szükségük. Nem különben használtatott mint szemvíz, - fürdő, - mosdó a' feszüléssel járó szemlobnál , szemhártyák' genyedésénél ; mint szájmosó, bugyborékoló (gargarisma) mint tisztázó a' vizes fekélyes sümörnél. — tón mint meleg forrázat - főzetet (infuso-deeoctum) külsőkép (belőleg próbákat tenni hibázott az alkalom) valahányszor húzainosan alkalmaztattam , rész szerént másokon, re'sz szerént magamon, nem csak helybeli, ha-