Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Első füzet

57 I. Értekezések , apróbb közlések , kironatnk. legelébb pedig a' beleknek (úgymint az emésztés' élet eszközeinek), mert a'bőr' hirtelen meghütése hasmenéseket szűl. Az orvosok annyiban egy értelemben vannak (a' mi nagy ritkaság) hogy az engedő láz , hasmenés , vérhas és cholera egymás mellett, és egymás után járnak. Ugy látszik tehát, hogy a' rothadó vízgőzök különféleképen kifejlődve működvén, azon különféle tüneményeket (betegségeket) okozzák az emberek és állatok közt; 's hogy azoknak mivoltok (a' betegség) talán ugyanegy! Hogy a' rothadó anyagokkal eltelt lég lehelés által ökröndözést, hányást okoz, azt régiebb párizsi orvosok, főkép Haliénak tapasztalásai bizonyítják, és hogy a' poshadt eledel és ital a' gyo.morba jutván alól és fülűi is kiürítéseket hoz elő, többször tapasztaltaték, sőt több észrevételek ezen okokat, mint a' cholerának okait, hozzák-föl. 13. A' kelet indiai cholerának gerjesztő oka egy tulnjdonnemű ragálynak (contagium) látszik lenni. Tudjuk, hogy az orvosok ezen betegség' fertező vagy nem fertező tulajdona felől magok közt meghasonlottak, hogy e' kérdés' eldöntésére már Európában is pártos felek támadtak , de épen mivel mind a' két oldalbeli feleselők' száma semmit sem határoz-el (Bombayban 1819. negyven angol orvos a'betegség' fertező, Calcuttában pedig 1820. csak néni százan annak nein fertező természetére hoztak ítéletet), azért csak a' két ellenkező oldali okok' szoros vizsgálata döntheti-el a' kérdést; mert sok, valódi lettdolog (Thatsache) gyanánt vétetik, holott valóban nem az (p. o. a' cholerának valamelly helyen 4—6 hétig , azaz egy vagy másfél / holdfordulásig (cyclus lunae) való tartása !)—A'következő lettdolgok legbizonyosabbaknak látszanak lenni. A' keletindiai cholera rendszeres utazást végezettbe (nem egyedül, mint közönségesen vélték nyugat felé, hanem Bengáliából dél felé, Ceylon és Isle de Francéba ; kelet és dél felé Arracan, Pegu, Siam és