Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Harmadik füzet

260 II. Literatiíra . III. Az érzelemtehetség vagy kedvély (Gem ü t h). Ezt. némelly lélekvizsgálok mint saját s kitűnő, mások mint ál lélektehelséget tekintették. Az ember' és az állatok' lélekfajának 6 s z v e h a s o n 1 í t á s a. Az állatok' szellemének érzés­tehetsége, figyelmezése , képzelődő ereje , emlékezé­se, 's módosító tehetsége van, de ezek mind alabbva­lók az emberénél. Az állatok' akaratja nem egyéb szabadság nélkül való belső öszlönnél. Az ember lé­lekfajára nézve különbözik az állattól, 1. tökélyed­hetesre, 2. tudományra, 3. bölrseségre, 4. vallásra, 5. szabadságra való alkalmas volta által. Következik ezek után nz embereknek életkorok, nemök , nemzetök, és törzsökjök szerint való megkü­lönböztetése. Harmadik rész. Altalányos embertudo­mány. Az első szakaszban megmutatja a'szer­ző, hogy az élet' tüneményei bizonyos rendet követ­nek , mire nem csak a' nagyvilág', hanem a' földmű­szerségben (Welt-, Erdorganismus) is, az ember'életé­ben 's mindenik egyes műszerségben ráösmerhetni. A» második szakaszban értekezik a' műszeres lé­nyek'rokonszenvéről (syinpathia); különösen a' nap­nak, holdnak az emberre 's ezeknek egymásra való kölcsönös befolyásáról. A' harmadik szakasz­ban a' lélek- és testélet öszvchangzásáról (harmónia) szól. Ha mind a' testet a' lélek' tüneményének néz­zük is, az magát ínég is majd anyagkép (materiali­ter), majd erőkép (dynamice) kiilüli, és annak álla­potja majd a' lélekállapottól, majd viszont ez amattól függ. Ezen viszonyos irány szorgosabb kimagyarázása végett a' szerző előadja: 1. A' testnek a' lélekállapot­t>1, 2. a' léleknek a' testállapottól való függését, 3. a' véralkatot (temperamentum) , 4. az arczjeltudományt (p'iysiognomonica), 5. a' mimet (mimica); itt szól 1, A' lélekmímrőlj (pneumatomimica), hová a) a' hangász-

Next

/
Oldalképek
Tartalom