Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Első füzet

1). A'. Vízrák. 25 eleikbe fViegand B. I. az ««lített könyvben, ki Klaatsch e's Hesse (?) után a' vízrák' valójáról egy harmadik vóleme'nyt állít, melly szerint az szinte az elmállásban , ellágyulásban (Erweichung) áll. Elmellőzve'n ezen különböző vélekedések' nyomozását, melly az orvoslásra ne'zve nem a' legfontosabb következeseket ige'ri, erre megyünk által* Kezdődik pedig a' gyógyítás itt is, valamint minden betegse'gnél, a' kórke'szítő e's kórtámasztó okok' elhárításával } ez után a' gyomor' e's belek' állapotja kívánja leginkább az orvos' figyelmét. Ha már minden azon rendben van, hogy a' vízrák'egyenes gyógyításába foghatni: elsőben is magának a' helybeli bajnak 's a* senyves testnek kórállapotja (status morbi) szerint egyfelől külső, másfelől belső szereket alkalmaztatunk 's helyes életrendet szabunk, annyival inkább , minthogy munkálkodásokban a' helybeli szerek a' belsőket segélik és viszont} magánosan pedig mindenik csekély foganatú, vagy épen hasztalan. Helybeli gyógyítás. Néha a' lob(inflammatio) lépcsője helybeli véreresztést kíván : nadályokat vagy bemetélést (scarificatio) a' fekély körébe (Riverius TValther, Saviard, Nidloo , Fischer). Ez után illatos (aroinatica) párolások, borongatások, ecsetelések, mosóvizek , írok, behintések használtatnak magára a' fekélyre 's körébe. E' szerint ide valók a' kálmosgyökér (R. acori), kappanőrgyökér és virág (R. et Fl. arnicae), cziklász gyökér (R. caryophyllatae), főzet vagy forrázatképen borral vagy égett borral} hasonlólag a' kína-, angustura genuina-, czitrom-, narancshéj-, komló- , szíkfü-, rózsa-, csengőfű- (EL hyperici) , czámoly- (aquilegia) virág} zsálya-, izsóp- , fejér pernet- (Marubium album) , tarorja- (Scordium), üröm-, bojtorján- (Bardanae), sikkantyó- (Scabiosa), virnáncz- (Thalictrum flavum), földepe- (Gentiana centaurium), szigorál-fű (Veronica), és más illatos füvek 's virágok: u. ni. a' baraboly