Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Második füzet

I :j> 190 Vegyes tudósítások. Mindazáltal olly nap, mellyen a' higany mindég a' fagypont alatt maradt, csak 4 — mellyen minde'g a' fagyponton felíil állt, 8 volt. Heggeli nagy hidegek 10-szer — gyengébb — 6-szor. 1. Jegyzés. A' Duna' jege Febr.' 20kán délután inchilt-meg , minekutána a' víz igen megáradt volna, 's a'szél éjszakról és keletről fúna , a' miért a'jég a' budai felen vette Útját. — A' Duna e' télben 56 napig volt jéggel befödve (a' múltban lOOig), a' jég' vastagsága másodfél láb. 2. Jegyzés. Az európai száraz földön a'lég'mérséklete az éjszakibb tartomány okban eny hébb volt mint inagy ar országban 'a a' többi déliekben (a' félszigeteket ide nem értvén), l'jlioldkor németországban a'lleaumur' hévmérője a' lód. fokot érte-el a' fagy ponton felíil , 's így a' vizek' felengedése is ott hamarabb állt-be mint nálunk (Így volt tavai is). 3) Ég' állapot ja: Tiszta nap fellegekkel 17. Egészen beborult nap 11. 4) Felhőbeli kiválasztások. Nyolcz nap (nem egymás után) havazott, hét űjnyira gyűlt a' hó, de ugy, hogy míg uj hó esett, a' régi már elolvadt. A* városon kívül a' hó soha sem tűnt-el egészen. Alkalmatlan lengő ködü nap. 10. Leeső köd 4szer. Febr'. 28kán reggel egy óra felé, felhős esős éggel, a' távolban villámlott, 's a' mire inegvirradott, az eső a" föld' felületén csak hamar megfagyott. Ugy hisszük, hogy jö\ö tavasszal gyakor mennydörgések lesznek hóval vagy jégesővel, valamint Áprilisban és Májusban ártalmas reggeli hidegek. 5) Szelek' iránya és ereje. Egész hónapot által gyengék voltak a' levegő' mozgásai (kivévén két ujholdi napot ÉNti elég erőszakos széllel 12kén, É. E:\-lival 13kán) és íedig: \