Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Második füzet

Győgyszertudomány. 169 destillando perge, donec nulli amplius evolväntur vapores. Ezen műtételek' theoriája a' következő: a' sósav a

1 konyhai sóból a' kénsav által kifejtetvén, vagy közvetetlenűl ezen kifejtés után, vagy később egy ujabb lepárolos után a' tdlsavított cselany' savítója (oxygenium) által szétbontatik} t. i. a' sósav' gyulója (hydrogenium) összeszövetkezik a' savítóval, 's így víz támad 's a'zőldlő kiszabadul. A' zöldlő , 's kivált az, melly vízben van felolvasztva , különféle idegen állományokkal lehet befertezve. A' főbbek ezek: 1) a' sósav, mellynek jelenléte kék próbapapiros által tudatik - ki} mert az ekként befertezett zöldlő, minekelőtte színe megsein_ misíttetnék , veressé leszen. 2) a' kénsav, melly fejér ülepként (praecipitatum) választatik-ki a' sósavas sulyag' (murias barytae) olvasztékából. 3) a' savít o 11 cselany , melly a' hamaggal való elégített olvasztékból vereses színnel választatik-ki. Mind ezen idegen részektől megmentetik ha túlsavított cselany felett ujra lepároltatik. A' zöldlőnek külsői és chemiai tulajdonságai ezek. A' légforma tiszta zöldlő sárgás-zöld színű, csípős fojtó szagú, lehelhetetlen. Gay-Lussac szerint specificus nehézsége = 2, 4708. } nagy nyomás és hideg által Faraday és Davy által csepegő folyóságba változtattatott. Nem ég magában, de több testek' lángját táplálja, sőt sok test magától meggyulad benne. A' növevényi nedves festékeket és állati eredetű szagokat elrontja. Nagyobb mennyiségű vízben tökéletesen felolvad 's pedig űgy, hogy a' vad majdnem kétszer annyi volumenű zöldlőt veszen magába. Ezen nedv sárgás , nem savanyu, hanem sanyarú ízű } specif, nehézsége = 1,003., a' fagyponton megfagy 's két részre osztátik , zoldlővizetre (hydras chlori) és minden zöldlőtől ment jégre} a' világosságra kitétetvén, a' vizet szét-