Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Második füzet

1 I. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. ' Szorongatások és nagy nyugtalanság, külső hideg, e's meleggel váltogatódzó borzalmak, inszökések , szívreszketeg, szivdebegés, az e'rvere's szapora, e'pen nem kemény, kicsiny. 2) Magát a' betegséget követő tünemények szinte nem egyebek mint ideges jelek. A' gyomornak fájdalma nem ritkán az első tünemény, e's a'belekre is elterjed (tehát a' köldöktájon mutatkozik). A' hányás nagy ökründöze'ssel jár (sőt ollykor egyedül ez van jelen), a' hasmenést erőltetés követi, mindkettő pedig az erőknek nagy kimerítésével jár. A' kéz- és lábujak' görcsei, rángásai, mellyek majd a" lábakig, lábikrákig és czombokig, majd a' karokig és váilakig terjednek, oily móddal, hogy a' jobb lábból a' bal karba, a' bal lábból a' jobb karba mennek által (Hang); ollykor a' melyet is meglépik. A' lehelés elnehezedik , közben közben sóhajtás és o-uklás vegyül hozzá, a' kilehellett lég kevesebb szénsavat foglal magában mint egyébként (John Davy Ceylonban). A' bőr elbénult (paralyticus), hideg, ránczos , öszvezsugorodott, pergament tapintású, minden kigőzölés nélkül. A' vesék kicsinyek, a' hudhólyag üres minden vizelletválasztás nélkül. Epe sok választatik-el, melly homályos barna, de nem üri'ttetik-ki} az epemenetel (ductus biliosus) rövidebb és szűkebb. A' vér sötét színű, vastag, hamar megalszik, savótlan, és lobpillét (crusta infl.) nem mutat. A' betog vagy rángások alatt vagy gyakorta nyugalmasan szélsujtva hal-meg. Halál után Ceylonban olly hatalmas rángások láttattak, mintha a' halott kezeivel fogni, lábaival pedig menni akarna.