Birtalan Győző: Európai orvoslás az újkorban / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 15-16. (Budapest, 1988)

II. RÉSZ - A belgyógyászati terápia nehéz időszaka

64 Comm. Hist. Art is Med. Supplementum 15—16 gozta elektrodiagnosztikai és elektroterápiás eljárását, körülhatárolt ideg- és izomcsoportra lokalizálva. Párizsi kórházakban, nagy beteganyagon gyűjtötte tapasztalatait. Az áramra való reagálás alapján Duchenne addig ismeretlen izomelfajulásos kórképeket is meghatározott. Az elektroterápia másik múlt századi klasszikusa Robert Remak (1815—1865) az ötvenes évektől folytatta termékeny kutatásait. Eltért Duchenne-től abban, hogy ő galvánáramot használt, míg a francia tudós indukciós áramot. Remak rengeteg állatkísérletet 15. ábra. Séta a fűben (Thilo v. Walde metszete, 1898) végzett, Duchenne viszont kizárólag klinikai tapasztalataira épített,. Általánosítva, megállapítható, hogy a francia és a német klinikai kutató módszer típusai kerültek itt szembe egymással, mint a múlt századi orvosi kutatások oly sok területén. A korszak terápiás lemaradásából következően, támogatva a szabadverseny divatos eszméitől, virultak a ,, parame dicinális " gyógy irányzatok, főleg azok, amelyek sikereket is tudtak felmutatni. Közkedveltségnek örvendtek a természeti kúrák. A 18. század derekán a sziléziai Hahn család szerzett hínevet vízkúráival. Johann Sigmund Hahn (1664—1742) jó nevű Schweidnitz¡ orvos, lázas fertőző betegségek, krónikus szívbajok, bénulás, köszvény, rachitis, bőrbajok, sebészeti rehabilitáció eseteiben alkalmazott hideg vizes pakolást, lemosást és fürdetést. Nagy Frigyes háborúiban a katonák is igénybe vették intézetét, mely külföldön is ismertté vált. Nem volt tehát előzmények nélkül Vincenz Priessnitz (1799—1851) divatos hidroterápiája, mely az 1820-as évektől ugyancsak Sziléziában, Gráfenbergben folyt. Priessnitz egyszerű parasztember volt, aki empirikus alapon, hidegvíz-kezelési módszereket dolgozott ki több elterjedt idült betegség, köztük neurotikus eredetű kórképek gyógyítására. Sikereit főleg az utóbbi esetekben érte el. Az intézmény jó híre gyorsan terjedt. 1829-ben még csak 25-en keresték fel, tíz esztendővel később már 1700-an. A páciensek között sok magyar is akadt. A kúrák hihetetlen népszerűsödésének okai között Priessnitz karizmatikus személyisége, valamint a természethez való visszatérés romantikus nosztalgiája is szerepet játszott, ami akkorra már a széles polgári rétegeket is áthatotta.