Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Aumüller, Stephan: Az etnobotanika jelenlegi helyzete Burgenland területén

AZ ETNOBOTANIKA JELENLEGI HELYZETE BURGENLAND TERÜLETÉN* STEPHAN AUMÜLLER Az etnobotanika tárgya túlhaladja a népi gyógyászat történetének az anyagát, s ezért szíves megértésüket kérem, ha olyan aspektusokra is ki kell térnem, amelyek a szó szoros értelmében nem ide tartoznak. Egyben tisztelettel megkérem Önöket, ne várjanak tőlem tudományos tartalmú előadást, mert abban állapodtunk meg a rendezőséggel, hogy inkább beszámoló legyen a mondanivalóm. Mikor Melius Péter Herbarium-át Szabó Attila nagyszerű új kiadásában áttanulmányoztam, revideálnom kellett azt a meggyőződésemet, hogy Clusius volt az első, aki a történelmi Magyarország területén a növények magyar és német népi neveit feljegyezte. Szabó Attila a következőket írta a Herbarium európai kapcsolatairól: „Kitűnő herbáriumokat írtak Hollandiában, Flandriában (Rembertus Dodonaeus 1517— 1588) illetőleg Angliában (Matthias de ŲObel 1538—1616). — Földije és barátja volt Dodonaeusnak és Lobeliusnak a Kárpát-medence első vérbeli botanikus kutatója Charles de VEscluse (1526—1609), akit Melius egykori iskolatársa, Beythe István, kísért pannóniai útjain. ... Clusius és Beythe együttműködéséből születhetett meg a XVI. századi növényanyagot is őrző Stirpium nomenclator Pannoniçus. Ez a gyűjtés a Herbarium szempontjából is fontos. Egyrészt, mert tartalmazza azokat a magyar népi neveket, melyeket Clusius és Beythe azonosítani tudott, másrészt bizonyítja, hogy a Meliusszal együtt induló Beythe, aki ugyanazt a Fraxinus Gáspárt vallotta mesterének, alapos »etnobotanikai« gyűjtő- és feldolgozó munkát végezhetett. A Clusius által közölt magyar növénynevek bekerültek a Kreuterbuchok sorát monumentálisan lezáró Tabernaemontanus-féle füveskönyvekbe is." Melius Péter — Szabó A. érvelése szerint — előbb Pápán, később Sárvárott már 11 éves korában járhatott. Már ott szívhatta magába a növények iránti szeretetet, ahol a nagy Fraxinus Gáspár orvosdoktor alapozta meg a Nádasdy-féle kertek hírnevét. Feltehető, hogy Fraxinus Gáspárt Somogyi (Melius) Péter és az ugyancsak Sárvárott diákoskodó Beythe István — mint későbbi Clusius-kísérő —, továbbá annak apja, Beythe András, a füveskönyvszerző is elkísérhették. Beythe István, aki körülbelül egykorú lehetett Clusiusszal — Fabó András szerint a Somogy megyei Kő községben 1528 körül születhetett — Sopronban, majd Alsóiéñđváñ működött mint pap. Innét kerülhetett már 1582-ben Batthyány Boldizsár udvarába. Bottá András (1978: Melius Péter ifjúsága ..., Bp.) feltételezi, hogy Melius Bécsben is járt, s ott vette meg Matthiolus füveskönyvét (Kreuterbuch). * A szerző magyar nyelven elhangzott előadásának szövege a Magyar Orvostörténelmi Társaság Népi orvoslási szakosztályának 1979. október 19-i ülésén. (A szerk.)