Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)
ADATTÁR - Bugyi Balázs: Népi gyógyászat a reformkori orvostudori értekezésekben, különös tekintettel Trencsén megyére
314 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 11 — 12 (1979) esmér essenek (t. i. a házi orvosságok), akár rejteké/ÿképen kurutyolók (Jav ós, Javósné s. t. eff.) kezén legyenek. 2. §. Illy gyógyszerei a' köznépnek minden országban találtatnak, ha bár különböző számmar s minemüségekre használtatások módjára és kiterjedésére nézve kiilömbfélék... A magyar nép-gyógyszerek száma nagy, nagy a' vélek való élés kiterjedése és befolyása az egésség közállapotjára. Ennél fogva az orvos figyelmét megérdemlik, sőt egyenként ismerések a' pórnép orvoslásával foglalatoskodó orvosokra nézve, miivé szükséges iizésére, el keriilhetetleniil szükséges.'''' A bevezetés 3. §-a arról szól, hogy a népi gyógyszerek a tényleges orvostudományból mentek át és maradtak meg a népi gyógyászatban, akkor is amikor a medicinából ténylegesen kiszorultak. „Mások nem orvos fel találvák divatoznak több vagy kevesebb idő olta. Ilyenek: a' honi, az egyszerű és a' nép közönséges foglalatossága tárgyaiból váll szerek p. o. a puskapor, enyv, számtalan növény-szer. 4. §. A nép-gyógszerekkeli élés kiterjedéséről azt venni észre, hogy a nemzetnek jobb sorsú és műveltebb része rendszerént orvos tanú sával és patikai szerekkel él, a' szegényebb és műveletlenebb inkább ház¿ orvosságokkal és kurutyolók rejteké ÿivel. Ha az első rendbeliek közül valaki életét a' népszer ¡ orvoslásra bízza, az többnyire csak akkor történik, ha a' tanult orvosok bajait gyógyíthatatlannak mondják. A' pór nép ellenben csak akkor folyamodik orvoshoz, midőn már mindenféle házi szert siker nélkül próbált. Hogy pedig a' magyar köznép számos bajai mellett orvosi segedelemmel csak igen ritkán él, annak fő oka ... a' nép néme ly balvélekedése az orvosról és szereiről. Hogy az orvos csak kényesebb életnemű emberek természetét esméri, nem a' parasztét... J.§. Az, hogy a' nép gyógyszerek épen csak a' műveletlen sokaság által használtatnak, magyarázható azzal, hogy nagy részök babonás. £" babonás szerekről azonban meg kell jegyezni, hogy 1-ször bár ál aljában haszontalan egyes esetekben még is gyógyíthatnak azon nagy benyomásnál fogva a' mellett a' képző tehetségre kifejtenek. Számtalan tapasztalatok bizonyítják, hogy a' gyógyításnak évekig ellent állott és már gyógyíthatatlanoknak tartott bajok egyedül a betegben gerjesztett nagy bizoda/om által töröltettek le. 2-szor a' babonás szerekkel együtt anyagos szerek is szoktak használtatni, a" mellÿek többnyire magok viszik véghez ci gyógyítást, tsak hogy a' műveletlen beteg a' babonaság hozzá járulta nélkül vagy nem is vagy nem elég szorgalmatosan élt volna vélek. 6. §. Hogy a nép-gyógyszerek hasznos vagy káros voltáról helyes ítéletet lehessen hozni belerejöket és használtatások módját kell vizsgálat alá vetni. Gyógyerő bár hogy kevés közi'dök a hasztalan sőt az ártalmas is sokban, még pedig o lyan, hogy ha ügyesen használtatnak a patika szerek nagy részét feleslegessé tehetnek. Sőt vagyñak ollanok ci mellÿek egyszerűsége és könnyű megszerezhetőségöknél fogva a köznépnél másféle szer által ki nem pótolhatók... ...Nem a nép-gyógyszereknél, hanem az azokkali visszaéléseknek tulajdoníthatnak (t. i. a bajok.). 7.§. A' könyvecském cziméhez képest felhozandó szerek számába csak azokat veszem fel, a¦ mellÿek használtatását láttam és o' mellÿekről tulajdon tapasztalásból ítélhetek. .." 3. Kremzir Mózes kivonatosan közölt szakmai bevezetésében tárgyalja az általa ismert népgyógyászati eljárásokat, amelyeket babonás voltuk ellenére komolyan vesz, és igyekszik természettudományos alapon értelmezni, ideértve még a legfurcsább gyóeyeljárásokat is.
