Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Gémes Balázs: A népi orvoslás kutatás aktuális problémái Magyarországon

Gémes B.: A népi orvoslás kutatás aktuális problémái Magyarországon 21 „Hazánkban ä nép kezei közt, mint házi szerek, számtalan orvosságok forognak; mellÿeket a' maga vidékén minden orvosnak nem megvetni, hanem szemmel tartani, sőt H eñđð eg méltánylani kellene, mert valamint a' grammaticus, a' belletrista a' nép nyelvét nem teremti, hanem műveli, úgy az orvosi tudomány is a' népi gyógy tudományból vő eredetét, onnét időről időre gazdagodhatik, honnét tárunkban <?' nemű értekezéseknek örömmel helyet engedünk, 's reményijük, hogy főkép critikai észrevételekkel követve e' nemű értekezések olvasóinknak kedvetlenséget nem okozatidnak",

2

3 Ugyanígy szorgalmazta az orvosi helyrajzok készítésénél a ma néprajzinak nevezhető adatok rögzítését : „Az orvos a

1 köznép közt sok értelmes öregre talál, ezekkel társalkodni, nemcsak éldeletes, hanem tanulságos is..." Az „orvosi helyleírások (topographiákf készítője érdeklődjék tehát a vizsgált terület demográfiai viszonyai (életkor szerinti megoszlás, születések, halálozások száma), antropológiai viszonyok, vallási élet, a hely története iránt, „a' nép foglalatosságaira, ünnepeire, mulatságaira, stb... A szokásokra nézve p. o. lakodalom, keresztelés, halotti tor, szüret, kukoricafosztás, sertésölés, lakozás, 's tb. alkalmával neki tág mező nyílik..." Jegyezze fel a terület nyelvét, írja le a lakáskultúrát, „vannak-e a' hely színén emberiségi intézetek, ún. n. kóragg- lelencz- szül- dolgozó házak" — ezek célszerűségét vagy az ellenkezőjét, a közoktatás helyzetét, az egészségügyi helyzetet, a betegségeket, járványokat, azok okait, a szükséges orvoslást. Megjegyzi: „alig lévén valame ly vidék, hol népszerű orvosságok divatban nem volnának, az orvos ezekre figyelmez, illetőleg méltányolja, ezok czélszerűségét vagy czélszerűtlenségét kifejti",

2

4 A következő esztendőben Rosemann Pál bajai orvos beszámolóját egészíti ki a népi gyakorlatra vonatkozó megfigyeléseivel.

2

0 Végül megemlítem, hogy ugyanabban az évben Stählÿ mutatott rá e téma regisztrálásának fontosságára az Orvosi Tár feladatairól szólva.

2

6 Kár, hogy ezek a felhívások szinte visszhang nélkül maradtak.

2' 2

3 Ő maga is közölt egy ilyen adatot példaként: „Kakasherélés alkalmával (mely Sz. Iván napján rendeltetik tétetni) a' kivett herék helyébe az ezáltal kakasból vált kappan altestébe szerecsendió dugatik, mellÿ egy egész álló esztendeig marad a kappanban; ez ekkor (ismét Sz. Iván napján) megöletvén, a' szerecsendió belőle kivétetik. — A nehéznyavalyás ezen porrátört szerből kisebb kés hegyenként kap borban v. vízben az új hold alkalmának idejekor két, három nap reggel és es ve. Ha egyszerre nem tágítanak o' baj, a' következő új holdkor kellene azt ismételtetni; ha ekkor sem, darab ideig folyton adni: mire nézve ki kísérletet kívánnak ezen szerrel tenni, annak egyszerre több kakast kellene heréltetni. — Részemről több esetet tudok, hol ezen népi gyógyszer üdvös volt, — A' szerecsendió talán afféle állati elkészítés nélkül is jó lehet, azonban egy egész álló esztendeig áztatván ezen mag az igen meleg kappan altestében, ott bizonnyal valami üdvös változást szenved el, tán az egyébként is hatalmas növénydió, emitt állati részekkel vagy éppen idegerősítővel láttatik el, 's ekként valóságos antiepilepticummá?" (-B-t, 1838/a 273-274. p.) 2

4 Bugát (Pál), 1838/b., 1838 Tc. 2

5 Rosemann Pál, 1839. -B-t, megjegyzése a cikkhez 322 — 323. 2

6 „Más részről azon édes remény kecsegtet, hogy a' czélszeresen elrendezett s illetőleg kiterjesztett folyóirat, ö' mi számos és híres orvosaink elrejtett sok kincseit nem sokára napfényre hozandja, mellÿnek eddig csupán egy könnyű és kevés időt rabló út hiánya miatt nyilvánosságra nem jöhettek. — Igen könnyen lehetne talán kezdeni a" ts. ns. vármegyékben létező orvosi személyek' előszámlálásával, a

1 gyógyszertárak' száma és álláshelye följegyzésével: — ezután következhetnének a' szülöttek és halottak jegyzékei, — tájleírások\ — növények' összveírása (Flóra), — a' gyógyvizeknek, népelőítéleteknek és népgyógyszereknek fölfedezése, — tudósítások az uralkodó kórbélyegről, — észrevételek ű' ragályos járványokról és állványos betegségekről, — nevezetes kóresetek, — halott bontási közlések, — törvényszéki orvosi ritkaságok, - stb." (Stáhly 1839. 67.) 2

7 A létrejövő orvosi helyleírások — mint pl. Hö¡ĥ ing Miksáé (1845) — ha nem is a népi orvoslás, hanem a népegészségügy szempontjából fontos mű, sok hasznos adatot tartalmaz a népi gyakorlatról.