Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Szilárdfy Zoltán: Kegyképtípusok a pestisjárványok történetében
214 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 11 — 12 (1979) ben Bártfán megjelent könyve a pestis előjelei közé sorolja: ,,Ha mirégy vagyon hóna alatt, füle megett, az ölében, vagy más helyen." 1 9 Lehetséges, hogy a középkorban használatos „Laç virginale" amely az ólomecet és lúgos víz keverékét jelentette, összefüggésbe hozható a később elterjedt és ajánlott pestis-praeservatumokkal: az ecettel és a friss vajjal. Az 1692-ben megjelent Or do Pestis utasítja az orvosokat és lelkipásztorokat, hogy elővigyázatosságból ecettel és vajjal kenjék be fülüket, orrukat és szájukat. 2 0 A következő Szoptató Mária-képek feltételezésünk szerint pestisjárványokhoz kapcsolódnak: a történelmi Magyarországhoz tartozó Terzatto kegyképét őrző ferences templom fölött — 1600-ban, amikor pestis volt Fiumében — fénylő keresztet láttak, mire a járvány megszűnt. 2 1 A már említett János cisztercita szerzetes 1510-ben járt Szegeden, amely évben hatalmas pestis dúlt az országban. Talán nem véletlen, hogy három pestis ellenes imádság mellett megemlékezik egy Szegeden tisztelt Máriaképről „Adymaginem virginispuerum lactantem", amelynek feliratát lejegyezte magának: „Mamillis tuis applica o virgo tuam prolem. Mater tota deifica iam celi posce solem." — Emlőiddel illesd ó Szűzanya magzatod ajkát. Isten anyja kövesd meg érettünk a mennyeknek Napját." 2 2 Ide tartozik még a burgenlandi Lékán (Lockenhaus) és Rőtfalván (Rattersdorf) tisztelt kegykép, amelyet felirata szerint egy bizonyos Barbera Ma çĥitz kőszegi asszony, leánykája halála emlékére festetett. A dátum 1644; amikor a krónikás így ír: ,,Pestifera lues Hungáriám Pervagatur". 2 3 Még feltételezett adalékként említjük a székesfehérvári székesegyház Szoptató Madonna képét, melynek a Tu n-i (Ausztria) kapucinusok templomában van a prototípusa. A fehérvári kép felirata: S : Maria ora pro nobis : S :F :C 1733 Egy korábbi járványos esztendőben tett fogadalom beváltása hozhatta létre. Még a XIX. században is külön asztalkán állt, égő gyertyák között, körös-körül rózsákkal és fogadalmi tárgyakkal díszítve. 2 4 Ezekből néhány még ma is látható a képen. A magyarországi Maria Lactans ábrázolások közül a legsajátosabban kapcsolódik pestisjárványokhoz a budapesti krisztinavárosi plébánia templomának kegyképe. Az 1691 — 1692-ben dühöngő pestis idején Francin Péter Pál olasz származású budai kéményseprő mester fogadalmat tett, hogyha családjával megmenekül, elzarándokol 1 9 Trócsányi i. m. 208. 2 0 Magyary-Kossa: i. m. 274. Lásd még: Instructio Parochorum... Bécs, 1713. 27. Appendix Mediça passim 2 1 Jordánszky Elek: Magyarországban s az ahhoz tartozó részekben levő boldogs. Szűz Mária kegyelemképeinek rövid leírása. Pest, 1863. 247. 2 2 Bálint Sándor: Szeged reneszánsz kori műveltsége i. m. 125. 2 3 Lauschmann Gyula: Adatok a magyarországijárvánvok történetéhez. Székesfehérvár, 1898. 26. 2 4 Canonica Visitatio 1817. Székesfehérvári székesegyház.