Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Oláh Andor: „Eddig dolgom után, ezután hitem után élek" — A magyar népi gerontológia tanulságai

Oláh A.: „Eddig dolgom után, ezután hitem után élek'\ .. 187 csillagos ég alatt, nemcsak a jószággal, hanem a csillagokkal is jóbarátságban, ismeretségben.

4 b) „A tyúkokkal fekszünk". A falusiak kényelmesebben aludhattak, de ők is a természetes életnek megfelelően a „természetes alvás"-t gyakorolták. Az eredeti, ősi paraszti életforma nem ismerte az „alváshiányt", nem varázsolta nappallá az éjszakát mesterséges fényforrásokkal, nem teremtett — természetellenes — éjszakai életet, mint az urbanizáció, hanem a tyúkokkal feküdtek és a nappal keltek a falusi emberek, tehát a természetes, kozmo-biológiai ritmusnak, igénynek megfelelően aludtak és ébredtek. A modern természetes orvostudomány, a naturizmus ismerte fel és bizonyította be az éjfél előtti „természetes alvás", a „Naturschlaf" jelentőségét és értékét; a nép évezredek óta gyakorolta ezt, csak a legújabb időben van felbomlóban ez az ősi alvásrend. Holott nemcsak őnekik nem szabadna elfeledniök, hanem jó lenne újra megtanulnia az urbanizáltañ sínylődő beteges emberiségnek is!

5 Az ősi paraszti munkaritmus is évszakokhoz igazodó, természetes és sokoldalú volt, sokoldalú tudást, kultúrát igényelt az ipari társadalom állandó, azonos, egyoldalú munkateljesítményéhez képest. (Nem a kizsákmányoló agrárkapitalizmusra gondolunk, hanem az ősi, autonóm paraszti gazdálkodásmódra, mint ,,modell"-re.

6) Tavasztól őszig egyre fokozódó, majd csökkenő munka a szabadban, télen kisebb munkateljesítmény a ház körül és a házban; az ünnepek is az ember természeteskozmikus kapcsolatait erősítették, tudatosították. Az élet, a munka és az ünnep egy közösségbe fogta össze az embereket. 4 Maxia szerint a nuraghe civilizáció idején a szárđ pásztor-kultúra magasrendű fejlettséget ért el. Azonban ma is még értékes, aktuális örökség letéteményese a szardíniai pásztor, aki „a kórokozó faktorokkal, különösen a maláriával és tbc-vel szemben nagy ellenálló erővel bír. Ezenfelül gazdag erkölcsi örökség birtokában van, méltóságteljes, egyszerű magatartása ismeretlen a mai olasz fogyasztói társadalom számára, mert ennek tagja szorongásos és boldogtalan, aki nem képes kielégíteni egyre növekvő kaparkodó igényeit, ambícióit." Carlo Maxia: Uomo e ambiante in Sardegna. IX'

1 Congrés International de medicine neo-hippocratique. Genes-Cagliari, 1972. 300-303. o. 5 Tienes szerint a betegségek megelőzésére nézvést alapvető jelentőségű az éjfél előtti alvásra visszatérés. A természettörvényeknek megfelelő alvás-idő 7 órakor kezdődik és éjfélig tart. Aki ezt az öt órát zavartalanul végigaludta, az teljesen kialudta magát. A gépesítés korát megelőzően a parasztok ösztönösen ehhez a természetes alváshoz igazították munkájukat, 7 órakor feküdtek le és éjféltől, 2 órától láttak hozzá a munkához. G.A. Tienes: Angewandte Naturheilkunde. HippokratesVerlag, Stuttgart 1953. V.ö. még Theodor Stockman: Die Naturzeit. Der Schlaf vor Mitternacht als Kraft- und Heilquelle. c Gandhi írja „Egészségre vezérlő kalauz" című művének 7. fejezetében, hogy: „milyen tevékenység az, ami egyformán erőssé, potenssé teszi mind a testet, mind a lelket ? A természet gondoskodott arról, hogy egyidöben testi és szellemi munkát végezhetünk. A föld lakosságának nagy része földművelő. A paraszt ember 8 —10, vagy még több órás testi munkát végez, hogy megkeresse kenyerét. De csak akkor végezhet értékes munkát, ha lelke is fejlett. Ismernie kell a termelés számtalan csínját-bínját, a talaj és az évszakok tulajdonságait, a nap, a hold és a csillagok járását. Ezen a téren a legtehetségesebb ember is alulmarad a paraszttal szemben. Alaposan ismeri közvetlen környezetét; irányt mutatnak neki éjjel a csillagok; sok mindent megtud a madarak repüléséből, az állatok mozgásából. Tudja például, hogy eső lesz, ha bizonyos madarak összegyülekeznek és lármáznak... Mivel fel kell nevelni gyermekeit, tud egy s mást a Dharma Sasztrából is. A végtelen, szabad ég alatt él, ezért könnyen belátja Isten nagyságát. Természetesen nem lehet mindenki paraszt, nem is ez a célja ennek a fejezetnek. Azért írtuk le a paraszt életét, mert meg vagyunk győződve arról, hogy ez az ember természetes élete. Minél jobban eltérünk ettől a természetes élettől, annál inkább kárát vallja egészségünk. A paraszt élete arra tanít minket, hogy naponta legalább 8 órát kell dolgoznunk és ennek szellemi munkának is kell lennie, nemcsak fizikainak." Mahatma Gandhi: A Guide To Health. S. Ganesan Publisher, Triplicane, Madras, 1922.