Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Lóránd Klára: Adalékok a fene és az íz nevű betegségek kapcsolatához

168 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 11 — 12 (1979) Kállay Ferenc a pogány magyarok vallását már az összehasonlítás útján igyekezett rekonstruálni.

3

9 így figyelembe vette ugyan nyelvrokonaink és a pogány magyarokkal hasonló kultúrájú népek hiedelmeit, de nem rendelkezett még elegendő anyaggal az összehasonlító vizsgálatokhoz. Szerinte „a magyar fény szónak ősvilági más nyelvekkel is közös eredete kiviláglik, s fene nyavalyák, a bűvészek, a rossz lelkek.. . műtételei, azok mint tűz felemésztik az életet, minél fogva a fény és a fene kapcsolatos összefüggését kétségbe nem lehet hozni."

4

o Módszertelen szófejtésében ide kapcsolja még a „Finna föld" nevét is. Kálmánÿ Lajos is tesz említést a fenéről a „Szépasszony nyelvhagyományainkban" című dolgozatában.

4

1 „A Szépasszony ágyába' a' fekszik, akit a rossz nyavajy bánt, a fene ösz (Szeged)."

4

2 Szeged környéki gyűjtéseivel igazolja, hogy a Szépasszony gonosz, ártó lény, aki különböző betegségeket is okozhat. A „Szépasszony köpködése azon az embör ön van, améjik ojan sujos (rossz) nyavalyába' van mi megegyez a Szépasszony-ágyát fekvő betegséggel. ,."

4

3 A Szépasszony nyálának rontó, betegséget okozó erőt tulajdonítottak. Egy 1770-es szegedi boszorkányper iratai közül idéz Kálmánÿ, amely azt tanúsítja, hogy a vádlott „az tálat megköpdöste", minek következtében kifakadásos betegséget kapott az, aki ebbe a „boszorkányok tálába hágott",

44 Kálmánÿ következtetése az; „ha már most ezeket a betegségeket, melyek fölött a Szépasszony rendelkezik, úgy mint fene, összeverésből származó fájdalom, súlyos nyavalya rontás, lábszáradás, szemölcs, nátha, fejfájás nem tárgyaknak, hanem a Szépasszony hatalma alatt álló szellemeknek képzeljük, megkapjuk a finn Lovitart, azt a fekete képű, vak banyát, kinek a gyermekei szellemek és betegségek."

4

o Végezetül bebizonyítja, hogy a Szépasszony a Boldogasszony ellentétének van ugyan festve, de a két személy tulajdonképpen egy; mivel a sámán istenek jók és rosszak is egy személyben.

4

6 Tehát a felsőbb lény uralma alatt álltak a betegség szellemek, jut el Ipolyiéhoz hasonló következtetéshez. A betegség szellemének köpése fenét is okozhatott. A betegség szellemnek személyesítése, helyesebben mondva megtestesítése az a felfogás, mely szerint n betegség, mint ember jön elő; így a hódmezővásárhelyiek egyik boszorkányperében azt olvassuk, hogy Szőke Tamásñé mikor Boldogñé nevű asszonyra és az egész háza lakóira ráolvasott, a többi közt ezeket mondta: „

Elinđų a Krisztus Urunk Szent Jánossal érkezett Fene Asszonyhoz, kitől szállást kért és kapott kőből való párnát, vasból való lepedőt."

4

7 Kanđra Kabos is úgy véli mitológiájában, hogy a Fene a magyar néphitben betegséget megszemélyesítő lény volt.

4

8 Nézetét azzal indokolja, hogy a fene az embert eszi, rágja, viszi. „A nép egyrészt sűrűn emlegeti átkozódó kifakadásában, másrészt meg fél, ha róla van szó, nevét kimondani s körülírással igyekszik azt pótolni, Hogy: az a rossz, csúnya betegség,"

4

9 Kálmánÿ is tesz arról említést, hogy a fene betegséget félnek 3

9 Kállay 1861. 1

0 ua. 4

1 Kálmánÿ 1971. 339-353. 4

3 ua. 345. 4

3 ua. 347. 4

4 ua. 347. 4

5 ua. 350. 4

6 ua. 351. 4

7 Kálmánÿ 1893. 236. 4

8 Kanđra 1897. 194-195. 4

9 ua. 194.