Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Lóránd Klára: Adalékok a fene és az íz nevű betegségek kapcsolatához

Lóránd K.: Adalékok a fene és az íz nevű betegségek kapcsolatához 165A XVI—XVII. század magyar nyelvű irodalmában gyakran találkozunk a fene betegség említésével. „Az tagot, melire az fene esik szükség el vágnunk'''' (1568)

8 „Meg gondolod, hogy folyó fene ellen vagyon ez a sütögetés" (1616).

9 „Fene módgyára mászkál a kálvinisták tévelygése" (1635).

1

0 „íme ki oldoztam fene ötte sebemet, kit csak te gyógyíthatsz" (1693)

1

1 „A borbélyok erős szerszámokkal ölik-meg a fenét az ember testében" (1693).

1

2 „A csúz, a fene az á ladról a húst éppen megette" (1698).

1:

1 Tehát a fene jelentése nyelvemlékeinkben: A¡I. főnévként 'vadállat; Bestie', 2. 'fekélyes, gennyes, sebes, rákos bőrbetegség; Brand, Krebsgeschwür' (gangraena, carcinoma, cancer,) B) melléknévi értelmű Melléknévi értelemben fordul elő a fene a következőkben: „Testöm nagyon kénzatik, fene farkasnak sebével gyötretik",

1

4 „Fene fi¡st-csúz, fene füst-kelevény"}'* „hová mész te fene Szent Antal?"

1

6 A fene származékszó: a fen igének folyamatos melléknévi igeneve; vö. lenge, penge, szüle, hinta stb. Eredetileg a fogait fenő vadállatra vonatkozó melléknévi jelző volt (B), majd jelentéstapadással főnévvé önállósult (A). A szitokszóvá válás, különösen a helyhatározóragos formák meggyökerezése az eredeti jelentés teljes elhomályosulásával járt.

1

7 A fene az orvosi gyakorlatban rákos, fekélyes bőrbetegségek, üszkösödések; a bőrrák elnevezéseként volt általában használatos (Carcinoma, cancer, ulcus, phagadeana, lupus, gangraena). Volt forró fene, hideg fene, fene nyavaja, holt fene, farkas fene. A farkas- előtagų betegségneveket is fekélyes megbetegedések neveként használták. „A pokol szóval csak egyszer találkozunk a fekélyes bőrbetegségek között a pokolvar, lépfene, anthrax, carbunculus elnevezésében,"

1

8 A pokolvar: ,,veszélyes nemű mérges tüzes kelés, kemény daganat az emberi testen, máskép: ölő fene, pokolszökés (Carbunculus)."

1^ Patikai Lukáts leírásában az „embernek vagy marhának rákja, avagy vad husa, vagy fenéje van".

2

0 Szintén ő említi a lófenét és a farfenét a sertések nyavalyái közt.

2

1 A lépfene többnyire patás állatok lép betegsége. A fene betegségnek sokféle Aálfaja van még, amelyek tüneteikben és tájegységenkénti elnevezéseikben is változatos képet mutatnak. Mélius Péter 1578-ban napvilágot látott Herbáriumában a kökörcsin hasznosságáról a következőket olvashatjuk: „Rut rothat sebet és Gangénát az, az Farkas sebet, vagy fe¤e sebet meg állat",

2

2 Sok mást is ajánl még fene sebre: „Ha penig etzetben 8 Félegyházi Tamás: Biblia 1568 Debrecen . 117. 9 Balásfi Tamás: Csepregi Iskola 1616 Pozsony 150. 1

0 Madarász Márton: Vasárnapi szent evangéliumokról való szent elmélkedések 1635. Lőcse 570 1

1 Balassa Bálint énekei 1693. Lőcse 63. 1

2 Debreczeni Kalocsai J. 1693. 238 1

3 Titkos értelmű rózsa 1698. 293. 1

4 RMKT 1877. I. 11. 1

5 Bornemissza P. 1977. 47. 1

6 Szeñdreÿ Zsigmond é.n. 204. 1

7 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1970 — 77. 1

8 Galgóczi L. 1973-1974. 268. 1

9 ua. 268. 2

0 PatikaiŁ. 1792. 79. 2

1 ua. 71, 159. 2

2 Melius P. 1578. 62. f.