Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Gémes Balázs: A népi orvoslás kutatás aktuális problémái Magyarországon

TANULMÁNYOK A NÉPI ORVOSLÁS KUTATÁS AKTUÁLIS PROBLÉMÁI MAGYARORSZÁGON GÉMES BALÁZS A.z utóbbi két évtizedben fokozott érdeklődéssel fordultak a kutatók hazánkban is a népi gyógyászat, népi orvoslás vizsgálata felé. Ennek jele, hogy létrejött a „Népi gyógyászati Archívum" (1962—), az Orvostörténelmi Társaságon belül megalakult a Népi gyógyászati szakosztály (1974), kiállítások nyíltak e témakörből (Veszprém, 1974; Budapest, 1978), végül Hoppá Mihály és Törő László tollából napvilágot látott — magyar és angol nyelven — a „Népi gyógyítás Magyarországon" című tanulmány, melynek szerzői egy új szintézisre törekedve annak mintegy előmunkálatait végezték el (1975). A témakör kutatása azonban meglehetősen sok nehézségbe ütközik. Ezek közül első helyen említeném, hogy tisztázatlan mind máig a népi gyógyászat, népi orvoslás fogalma. Szinte minden kutató más és más értelemben alkalmazza ezeket a terminus technicusokat. A köznapi életben hozzávetőlegesen mindenki tudja, mit jelent a népi orvoslás fogalma. Amint azonban a terminus konkrét jelentését próbáljuk meghatározni, komoly nehézségekbe ütközünk. A népi orvoslás vizsgálatával foglalkozó kutatók és munkáik egy része teljesen nyilvánvaló fogalomként kezeli ezt, mások megelégednek a tárgy legáltalánosabb meghatározásával. Az eltérések fő oka a „népi" szó több jelentéséből fakad; mert jelenti egyrészt a köznéphez, a dolgozó tömegekhez tartozást, másrészt viszont tágabb értelemben etnikai közösséghez tartozót. Szeñdreÿ Zsigmond meghatározásában nem tisztázza e fogalmat.

1 Nyilvánvaló kategóriaként kezeli, elfogadva Viski Károly állásfoglalását, mely szerint „elsősorban az ősfoglalkozásokat folytató társadalmi rétegeket, vagy e rétegek töredékeit"

2 kell alatta érteni. Berde Károly bővíti a nép fogalmat: szellemiségi, lélektani fogalomként kezeli, ide sorolva ily módon a városlakó értelmiséget, a nagy műveltségű tudóst, vagy az arisztokratát is.

3 Vajkai Aurél a nép alatt „csak a parasztságot" érti.

4 A Hoppá — Törő-féle összefoglalás nem is érinti e kérdést,

5 noha ez napjainkban a kutatás során szinte állandóan felvetődik/' 1 Szeñdreÿ Zsigmond, én. 193. 2 Viski Károly, én. 13. 3 Berde Károly, 1940. 5. 4 Vajkai Aurél, 1948. 2. 5 Hoppá Mihály - Törő László, 1975. 6 Magyar Orvostörténelmi Társaság Népi Gyógyászati szakosztályának ülésén (Szekszárd, 1976 október) több ízben felvetődött a kérdés: ,,A klasszikus értelemben vett parasztság, melyre a néprajzi kutatás elsősorban irányult, ma már nem létezik. Mit és hol gyűjtsünk tehát?"