Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Kóczián Géza— Szabó István — Szabó László Gy.: A Helleborus- (hunyor-) fajok nép-gyógyászati felhasználására vonatkozó adatok
Kóczián G. — Szabó I. — Szabó L. Gy.: A Helleborus- (hunyor-) fajok ... 133 Érdekes az is, milyen növényeket használtak hasonló célra azokon a területeken, ahol a hunyor-fajok nem fordulnak elő. Wágner [4] és Balogh [7] a Helleborus hamisításaként megemlítik a tavaszi héricset (Adonis vernalis L.), Kiss 1964 [29] szerint a „táragyozás" igen régi szokás; gyökérhúzásra főleg a héricsfajok (Adonis volgensis Stev., Adonis vernalis L.) gyökérdarabkáit használták a hazai népi állatorvoslásban. Feltételezhető, hogy a gyökérhúzással való ingerterápiás gyógymód régi eredetű. Nem valószínű, hogy a magyarok ősei csak a Kárpát-medencében ismerkedtek meg a gyökérhúzásos eljárással. A gyógymódot Mongóliában is alkalmazzák Szancsir (Ulan-Bator) szóbeli közlése szerint. Az Adonis mongolica gyökerét használják hasonló célra. (Irodalmi publikáció hiányában a közlés konkrét bizonyításra vár.) A hunyorról írt régi szövegek értékelésénél vigyázni kell arra is, hogy a Veratrum albumŁ. — fehér zászpa szinonimája Helleborus albus [4, 5, 7]. (A Review of Medical Pharmacology 1970 [30] Hellebores néven a Veratrum viride vagy Veratrum album növényt érti.) A népgyógyászatban használatos növényi anyag gyűjtésénél is lényeges a növények pontos meghatározása. A népi elnevezések alapján nehéz megítélni, hogy melyik növényfajról beszél az adatközlő. Szabó A.—Péntek J. Ezerjófű című munkájukban [31] példát is közölnek: ,,Csíkszentimrén például a hunyor vagy vaku ló (Polygonum lapathi folium...) friss levelével dörzsölték be a szarvasmarha bőrét.'''' Gyűjtéseinket a Kárpát-medence olyan területein végeztük, ahol a magyar nép más népekkel él együtt. így lehetőségünk van az összehasonlításra is, hiszen az együttélő népek kultúrái állandóan hatnak egymásra. Először az általunk tanulmányozott Helleborus-íajok népi neveit vesszük sorra, és ezeket összehasonlítjuk az erre vonatkozó publikált adatokkal. 1. A hazai vadon élő és kultivált Helleborus-fajok botanikai és hivatalos magyar nevei: Helleborus dumetorum W. et K. — kisvirágú hunyor Helleborus niger L. — fekete v. fehér hunyor (kertben) Helleborus odorus W. et. K. — illatos hunyor Helleborus purpurascens W. et K. — pirosló hunyor 2. Az általunk gyűjtött adatok tájegységek szerint: Magyarország a. Somogy megye Bakháza (magyar lakosságú község) Bélavár (elmagyarosodott horvát község) Gyékényes (magyar község, Alsógyékényes horvát eredetű község) Háromfa (magyar község, lakosai között akadnak horvát eredetűek is) Tarany (elmagyarosodott vend-szlovén és magyar lakosságú település) A felhasznált növény: Helleborus dumetorum W. et. K. — kisvirágú hunyor Népi nevek: farkasgyökér: Tarany, vend nyelven: vukova zila, vukova korén humorgyökér: Háromfa hunyadi gyökér: Bélavár tálégyökér: Gyékényes tályagyökér: Bélavár tályoggyökér: Bakháza
