Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Kóczián Géza— Szabó István — Szabó László Gy.: A Helleborus- (hunyor-) fajok nép-gyógyászati felhasználására vonatkozó adatok

130 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 11 — 12 (1979) A hazai fajok (Helleboruspurpurascens W. et. K. [3. ábra], Helleborus odorus W. et K. és a Helleborus dumetorum W. et K.) közül főleg a H. purpurascens nem egységes, és a kétes előfordulású H. viridis, valamint a gyakoribb H. dumetorum közötti alaktani különbségek nem meggyőzőek (Tutin et al. 1964 [25]). Az előbb felsorolt három fő faj hazai előfordulási adatait Sz. Laçza 1959 [26] összegezte, de a mikrotaxonómiai vizsgálatok még több további botanikai problémára adhatnak kielégítő választ. 3. ábra. Virágzó Helleborus purpurascens a Pilisből ( Vajda László felvétele ) Az előzőekben ismertetett botanikai adatokból látható, hogy a Helleborus niger L. ssp. macranthus TEN. — fekete hunyor a történelmi Magyarország területén csak Horvátországban fordul elő spontán. A fekete vagy fehér hunyor (a gyökere után fekete, a virágja után fehér) hazája a Mészkő-Alpok, az Appenninek, a Balkán. Nálunk csak a virágoskertekben fordul elő dísznövényként. Tehát tévedett Wágner Dániel, amikor azt állította, hogy „Nálunk Magyarhonban, ... a hegyek közt nagyon közönséges.'''' Wágner [4] nem ad pontos leírást a növényről. Kérdés tehát, hogy patikáink milyen hunyor faj drogját árusították a Magyar Gyógyszerkönyv megjelenése