Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Aumüller, Stephan: Az etnobotanika jelenlegi helyzete Burgenland területén

-106 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 11- 12 (1979) futtató kukacot, ill. legyet jelent. Végső következtetésben a Bieswurm szó magyarázatához falusi származás, a tájszólás ismerete és az entomológiában való jártasság szükséges. Amit azonban még nem tudtunk kibogozni: miért nevezik a gólyaorrt (Geranium robertianum) „Bieswurmkraut"-nak? Elképzelésem szerint talán valamikor evvel a növénnyel dörzsölték be az állat szőrét, hogy ne szálljon reá a Tabanus bovinus. — Talán a magyar néprajzosok tudnának erre magyarázatot találni? •b) Colchicum autumnale L., őszi kikerics. Kóczián Géza főgyógyszerész barátommal Somogyharságy sváb faluban egy szokatlan csúnya növénynevet jegyeztünk fel: „Nackede Hure". Majdnem így hangzik Czvittinger Dávidnak a feljegyzése 1711ből: „nackichte huren". Czvittingernek köszönhetjük Carolus Clusius Nomenclator-ának a második kiadását, amit 413 német népi növénynévvel jelentékenyen bővített „Specimen Hungáriáé Literatae ..." c. müvében. Kicsit szelídebben fejezi ki magát az alsó-ausztriai nép Höfer-Kronfeld 1889-es feljegyzése szerint: „Nackadi Jumpfa" (nackte Jungfrau). Ismét egy ifjúkori emlék segítségével sikerült ezt az ominózus nevet megmagyaráznom. Mint serdülő ifjú egy kisleánynak egy szép piros rózsát akartam tiszteletem jeléül átadni — de ő azt elutasította. Édesanyám, aki figyelemmel kísérte mozdulataimat (búcsú volt a faluban) észrevette, hogy kosarat kaptam. Kérdezte is később, tudom-e, mi ennek az elutasításnak az oka. Persze dadogtam valamit, de anyám kioktatott: „levél nélkül adtad oda a rózsát, ami azt jelenti, hogy »becsület nélküli leány vagy«. Érthető, hogy nem fogadta el a rózsát!" Mit mond erre a botanikus? Az őszi kikerics virága levél nélkül bújik ki a földből; a növény levele és termése csak a következő tavasszal látható. A figyelmes nép ugyan észreveszi a természetben a legjelentéktelenebb eltéréseket, változásokat is, de sok esetben nem tudja azokat okszerűen megmagyarázni. Annál élénkebb a fantáziája, s így nem csodálkozhatunk, hogy a „levélnélküli" szép őszi kikerics ezt a csúnya nevet kapta. c) Idegen növénynevek. Ott, ahol két-három nemzetiség egymás mellett él, nem ritka a kölcsönvett idegen növénynév, ilyen például: „cingrót" — a mezei zsurlónak (Equisetum arvense L.) magyar népi neve Vas megyében (1. Beke Ö., 1936, Vasi Szemle III); a német „Zinnkraut"-ból keletkezett. „Mostart" — a magyar ,,mustár"-ból keletkezett, a vadrepcének (Sinapis arvensis L.) német népi neve. Johannes Cuba a Frankfurtban (1536) megjelent Kreutterbuch c. könyvében már leírja; Höfer-Kronfeld szerint (Wien 1889) Alsó-Ausztriában már csak tisztán „Mustár" a neve. Egy magyar (vagy szláv?) szó vándorlása nyugat felé. „Kañder — a kendernek (Cannabis sativa L.) neve a Somogy és Baranya megyei sváb községekben (Kóczián — Aumüller gyűjtése 1978-ban). „Kamvis" vagy kanviksz" — a mezei zsurlónak (Equisetum arvense L.) magyar népi neve Vas megyében; a német „Kannwisch" (Kannenwischer) szóból keletkezett (1. Beke Ö„ 1936: Vasi Szemle III). „Bikagras" — a maszlagnak (Datura stramonium L.) német népi neve Somogy és Baranya megyében. Teljesen elüt a burgenlandi nevektől, pl.: Saunußstaudn—Halbturn, Saunuß vagy Stechati Nuß—Pamhagen, Saukeistn—Stoob. „Kígyótranck" (1. Herbarium, p. 408: De Serpentaria = Polygonatum bistortata L„ sárkánygyökér; Schlangenwurtz, Naterwurtz). „Mitókvirág" — a „déliké" vagy „naponnyílócska" (Portulaca grandiflora) magyar