Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Czagány István: Magyarország barokk patikái

MAGYARORSZÁG BAROKK PATIKÁI CZAGÁNY ISTVÁN A XVII—XVIII. századi Magyarországon, a török kiűzése után társadalmi szükséglet és Mária Terézia patikaállításra kötelező rendelete hívta életre a gyógyszertárakat. A XVIII. század jellegzetes gyógyszertárai zömében egyházi alapításúak voltak. Az egészségügyi intézmények építkezéseire vonatkozóan pedig jellemző esetként hivatkozhatunk a győri kórház esetére is. A düreni Mų ar z János Henrik és felesége ugyanis 1753-ban 12 000 forintos alapítványt tett a győri ispotály céljaira

1. Sőt 1773-ban egész vagyonukat és házukat is a győri kórháznak hagyományozták. Nagyszombat (ma Trnava Csehszlovákiában) vezető szerepét a barokk-korban nemcsak az indokolta, hogy ideiglenesen szállást adott az egyetemnek 1635-ben, hanem az is, hogy itt működött az első olyan patika, amelynek vezetője képesítését egyetemen szerezte. A nagyszombati jezsuita gyógyszertár 1636-tól működött, vezetőit 1713-ig pontosan ismerjük a hivatalos évkönyvekből és a rendi névtárból.

2 Gyógyszerészei mind laikus testvérek voltak, mert a gyógyítással foglalkozó rendekben az orvos és gyógyszerész sohasem volt páter — felszentelt pap —, hanem kizárólag fráter. Többek között Pázmány Péter is e nevezetes patikából írta humoros receptjét az öregségről Esterházy Pál nádornak. Hasonlóan korai eredetű volt a kőszegi jezsuita gyógyszertár, amelyet 1630—1638 körül alapítottak és amelynek vezetőit 1714-ig ismerjük.

3 A vonatkozó levéltári adatok szerint azonban a jezsuiták csak 1675-ben telepedtek le Kőszegen, patikájukat 1743-ban 1 Korbuly György: Az állami egészségvédelem felé. Magyar művelődéstörténet. 4. köt. Bp. é. n. 416. Ez az ispotály, a mai Kossuth Lajos utca 13. sz. ház volt Győr első közkórháza. Mų ar z Henrik dr. azonban 1749-ben alapította az intézményt és ekkor szerezték a reformátusoktól az épületet is. Jenei Ferenc—Koppány Tibor: Győr. Bp. 1964. 27—28. 2 Korbuly i. m. 397. A nagyszombati jezsuita gyógyszertár vezetőinek névsora a következő volt: 1636—1648-ig Jung Ábrahám, 1653—1658-ig Scheiber Ignác, 1671-ben Furck Heinrich, 1676—1677-ben Feyerstein Boldizsár, 1680-ban Heder András, 1682—1683-ban Mavrhoffer Máté, 1686—1687-ben Taborszky János, 1689-ben Ramplik János, 1694-ben, Taborszky János, 1696—1697-ben Baer ĥl Ferenc, 1708-ban Unz Károly, 1712-ben Braun Fülöp, 1649—1652-ben Gottermair András, 1670-ben Feyerstein Boldizsár, 1675-ben Wilser János, 1679-ben Sebold Jakab, 1681-ben Eichler János, 1684—1685-ben Falck János, 1686-ban Heder András, 1690—1691-ben Hollesinszky János, 1695-ben Wirkñer, 1701—1707-ben Tündeki Ferdinánd 1710—171 l-ben Chmel Tóbiás, 1713-ban Wendan Antal. Baradlay János — Bársony Elemér: A magyarországi gyógyszerészet története. I. köt. Bp. 1930. 207. 3 Vezetői a következők voltak: 1655—1656-ban Gottermair András, 1684—1685-ben Heder András, 1686-ban Kőszegi József, 1688-ban Kovács Ignác; ekkor politikai okokból bezárták, majd 1714-ben Wendan Antal és 1715-ben újból megnyílt. Baradlai—Bársony i. m. I. köt. 212—213.