Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Czagány István: Magyarország barokk patikái
96 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 9—10 (1977 jr horn" nevet viselte már. Innen került át legkésőbb 1738—40-ben a mai Tárnok utca 16. sz. épületbe „Arany Sas" néven, végül 1752-ben a Tárnok utca 18. sz. házba, ahol 1811 után ismét a „Városi" gyógyszertár nevet vette fel. 1910 után a mai Tárnok utca 8. sz. épületbe költözött, ahonnan 1922 után került a Tárnok utca 22—24. sz. házba, majd államosítva, 1973-ban a Dísz tér 16. sz. épületbe. Vezetőinek névsorát 1687-től napjainkig megszakítás nélkül ismerjük, 2 2 egykori szép barokk berendezéséből azonban ma már csak két vörösmárvány asztala ismeretes, talapzatán ágaskodó oroszlánnal. Ezek az Iparművészeti Múzeumból 1974-ben kerültek vissza eredeti helyükre. A Tárnok utca 18. alatti, XVIII. századi helyiségeit 1957—1965 között négy ízben műemlékileg feltárták, majd 1973—74-ben konzerválták értékes barokk boltozatfreskóit. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeumhoz részlegként csatolva 1974. július 2-án múzeum nyílt meg falai között. Ennek közelében működött 1686-tól kezdve a budavári tábori patika (Feld-Apotheca), amelyből csak 1763 után lett „Fekete Sas" gyógyszertár, 1843-tól kezdve pedig „Császári és Királyi Udvari gyógyszertár." Eleinte a mai Dísz tér 15. földszintjén működött, majd 1906-ban Pestre költözött a Baross utca 44. alá, „Szent Szív" patika néven. Vezetőinek névsorát 1761-től 1929-ig megszakítás nélkül ismerjük, 2 3 felszereléséről és berendezéséről azonban semmit sem tudunk. A Dísz téri épület emeleti helyiségeiben fennmaradt és 1962-ben példásan konzervált falképek feltehetően legalább jórészben a gyógyszertár tulajdonosaitól származnak, akik egy ideig földszinti patikahelyiségeik felett lakhattak. A budai Várhegy keleti oldalában, a későbbi Fő utca 27. sz. alatt állót a vízivárosi „Fekete medvéhez" címzett városi patika, amelyet szintén Bösinger Ferenc Ignác alapított 1688-ban. Ez a gyógyszertár 1740-ig a várbelinek fiókpatikája volt, ezért addig az „Arany Sas" nevet viselte és csak akkor vette fel a „Fekete medvéhez" nevet. 1846-ban Hollmann József kérésére megkapta a „Városi", később pedig az „Alsó— Vezetői a következők voltak: 1687—1699-ben Bösinger Ferenc Ignác, 1696—1715-ben Werner Bálint, 1715—1740-ben Seyler Ferenc, 1740—1745-ben Ĥinger János; 1745-ben Göttersdorfer Gottfried bérbe vette a budai patikusnak, Rettig György Józsefnek az „Arany sashoz" nevű „városi" patikáját és 1747-ig bírta azt, amikor a bérletet felmondván, a pesti patikát vette birtokába; Rettig viszont továbbra is tulajdonos maradt 1752-ig, 1752—1772ben Schwarz János Adolf Miklós, illetve halála után özvegye Terézia, 1772—1805-ben Schnirch Antal, 1805—1844-ben Unger István, 1844—1861-ben Unger Ferenc, 1861— 1884-ben Scheich Károly, 1884—1927-ben Rađų esçų György, majd 1922-től özv. Radulescuné és gyermekei, 1927—1950-ben Ellő István, 1929-től bérlője Rácz Ernő, kezelője Kiszelÿ Ferenc, 1950-től Körmendÿ Istvánné volt. Czagány István: A budavári „Arany Sas" patika. Comm. Hist. Artis Med. 44 (1968), 53—82. Czagány István: Patikamúzeum a budavári volt „Arany Sas" gyógyszertárban. Műemlékvédelem 1967, 3, 173—179. Czagány István: A budavári „Arany Sas" gyógyszertár. Gyógyszerészet, 1968. 2, 56—61. Ua. német, francia, angol és orosz nyelven. Therapia Ĥuñgar¿ça, 1969, 17, 50—54, 49—53, 45—49. 150—154. Czagány István: A budavári „Arany Sas" gyógyszertár. Egy régi polgár ház története. Természet Világa, 1973, 3, 115—117. Baradlai—Bársony i. m. I. köt. 392. 2 3 Vezetői a következők voltak: 1868—1761-ban csak tábori patika, 1761—1781-ben Beer József Kajetán, 1781—1841-ben Götz Ferenc, 1841—1857-ben Grünberger Ferenc, 1857— —1859-ben Maj átĥ Rudolf, 1859—1866-ban Bakács Sándor, 1866—1868-ban ennek kiskorú gyermekei, és a Bakács örökösök, mint társbirtokosok, 1868—1872-ben Pichler Győző, 1872—1912-ben Telkessy Iván, 1912-től a Telkessy örökösök. Czagány István: A budavári „Fekete Sas" gyógyszertár. Gyógyszerészet, 1971, 5, 174—176. Táplányi Endre: A budavári „Fekete Sas" gyógyszertár. Hozzászólás Czagány István hasonló című dolgozatához. Gyógyszerészet, 1971. 271. Baradlai—Bársony i. m. I. köt. 379.
