Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Czagány István: Magyarország barokk patikái

Czagány I.: Magyarország barokk patikái 95 tása alá került, 1812-ben pedig Sessel Károly gyógyszerész tulajdonában volt. Eredeti épületéből állítólag 1813-ban ki kellett költöznie, mivel oda a bencések hurcolkodtak. Mégis a régi helyén maradt 1833-ig ez az akkor már „Szalvátor patika". Idővel azonban a Szulkovszky-féle házba költözött, ahol ma is megtalálható.

1

6 Későbbi tulajdonosai Seĥñiñger, Tsido, Lucich, Klein, Adler Rezső és örökösei voltak. Helyiségei a római katolikus kegyuraság tulajdonát képezték. Néhány éve restaurálták, Louis XVI. stílusú berendezésével ma is működik.

1

7 Nem sokkal utóbb, 1672-ben alapította Szelepeséñÿi György hercegprímás a pozsonyi irgalmasrendi gyógyszertárat. 1673-ban nyílt meg, de véglegesen csak 1674-től működött. A patika 1638. július 23-án Thököly Imre csapatai gyújtogatásának esett áldozatául, de 1686-ban újból berendezték, majd 1699-ben Rabel Fülöp gyógyszerészperjel egy nagyobb terembe helyezte át új berendezésével együtt. Az irgalmasok új rendháza és kórháza 1728 novemberében épült fel, és ebben új helyet kapott az ismét berendezett és felszerelt gyógyszertár is. A patika vizsgálatáról 1735. január 31-i és február 28-i dátummal maradtak fenn helytartótanácsi iratok. A vizsgálat megengedéséről 1736. január 6-i dátummal is ismeretes egy dekrétum. Fontosabb azonban az 1736. február 13-i helytartótanácsi ajánlat a két beszüntetett polgári gyógyszertár raktárán maradt gyógyszeranyagok átvételére vonatkozóan. A patikát a jövedelmi adó alól mentesítő legfelsőbb rendelet 1823. február 2-án kelt; a rendelet megerősítése 1855. február 7-éről való. A gyógyszertár 1919. január 1-én a cseh rendtagok birtokába került.

1

8 A trencséni jezsuita gyógyszertárat valószínűleg 1677-ben alapították, első vezetője prágai cseh származású volt, utódait 1703-ig ismerjük.

1

9 Barokk berendezése volt — jezsuita munka —, amelynek munkaasztalai között vörösmárvánnyal borítottak is voltak. Jóval hírnevesebb volt azonban nála a pécsi „Szerecsen patika", amelyet 1692-ben alapítottak.

2

0 Ezenkívül bizonyosan fennállott a kassai „Arany oroszlán" gyógyszertár is, amellyel már foglalkozott az 1609-i kassai városi szabályzat. 1620-ban Herczegh Sámson bérelte a várostól, 1716-ban pedig azt írták róla, hogy „jobb volna, ha eladattatnék, mikint lehetne megkínálván páter Jesovita uraimékat in complanationern debiti."

2

1 Pest-Buda első barokk patikái közül elsősorban a budavári „ Városi" patikát kell megemlítenünk. Bősinger Ferenc Ignác állítatta fel 1687-ben a mai Dísz tér 1—2. sz. üres telek területén fekvő hajdani 1. számú lakóházban. Még 1696 előtt átköltöztették a mai Dísz tér 6. számú, akkoriban „Seiller"-féle házba, ahol a „zum güldenen Ein1

6 A Szulkovszky palota — hajdan Szilágyi Dezső utca 33. — kétemeletes tömbje 1775 után épült és talán Fe iner Jakab tervezte. (Tölgyesi Felicia: A pozsonyi barokk építészet. Bp. 1937.) Kapossy puszta hagyományok alapján Hillebrandtnak tulajdonította. (Kapossy János: Franz Anton Hillebrandt. 1719—1797. [Vázlat.] Bp. 1924. 9.) Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a „Szalvátor patika" csak 1775 után költözhetett ide. 1

7 Vida Mária: Történelmi és iparművészeti értékű gyógyszertári berendezések magyarországi topográfiája. Comm. Hist. Ar is Med. 71—72 (1974). 200. 1

8 Baradlai—Bársony i. m. I. köt. 218—219. 1

9 Vezetői a következők voltak: 1677—1678-ban Rauplik János (Prága), 1680-ban Sebold Jakab, 1681—1682-ben Heder András, 1683—1685-ben Taborszky János, 1686-ban Tolck János, 1688—1689-ben Hollesinszky János, 1689-ben Pölkl György segédgyógyszerész, 1690-ben Heder András, 1694—1697-ben FindelŲ Ferdinánd, 1702—1703-ban Gludovics János. Baradlai—Bársony i. m. I. köt. 213. 2

0 K. Karlovszky Geyza: Gyógyszerészek évkönyve, zsebnaptár az 1896. évre. Bp. 1896. 240. 2

1 Baradlai—Bársony i. m. I. köt. 134—137.