Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Czagány István: Magyarország barokk patikái

94 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 9—10 (1977

jr Időrendben követte a kassai patikát az 1650-ben alapított szepesváraljai irgalmasrendi gyógyszertár, amelynek vezetőiről ugyan nincsenek adataink, de fennállását 1794-ig, illetőleg újjáépítve 1919-ig követni tudjuk. Az alapítás évszáma a kórházra és a rendházra vonatkozik, amellyel feltehetően megegyezik a gyógyszertár létesítése is, Lubomierszky Szaniszló herceg jóvoltából. A magyar irgalmasok csak 1772. óta vezették a rendházat és tartozékait. Ekkor már nyilvános gyógyszertár is tartozott hozzá, amely 1794. augusztus 19-én tűzvészben leégett. Gondnoka Voltner Mihály gyógyszerész volt 1885—1915 között, majd 1919. január l-e után a cseh rendtagok birtokába került.

1

1 Alig valamivel később, 1654-ben alapították a győri jezsuita gyógyszertárat, amelynek vezetőit 1703-ig ismerjük a rendi kéziratos névtárból.

1

2 Egykori helyiségében ma műemlék-gyógyszertár működik. Stukkódíszeit az 1660-as évekből származtatja a mértékadó szakirodalom. Mesterüket az olasz—osztrák stukkátoroknak egy, a nyugati Felvidéken dolgozó csoportjával hozza kapcsolatba.

1

3 Eredetileg rokokó stílusú berendezése 1930-ban már hiányos volt, állványzatának már csak háromnegyed része létezett. Valamivel nehezebb tiszta képet nyernünk a pozsonyi jezsuita gyógyszertár eredetéről. Mint saját költségén a maga hasznára berendezett patikát ajándékozta a jezsuita kollégiumnak Lippay György hercegprímás 1658-ban. Lehetséges azonban, hogy maga a gyógyszertár 1613-ból való.

1

4 Vezetőinek névsorát csak az 1658—1713 közötti időből ismerjük,

1

5 de azt is tudjuk, hogy a gyógyszertár személyzete 1727. október 7-én és 8-án hivatalos vizsgát tett a város előtt. Ugyanebben az esztendőben készültek állványai a rokokó stílusú bútorremekei, valamennyi jezsuita munka. Volt kilencvenöt gyógyszertartója — agyag és üvegedények Lippay prímás és a jezsuiták címereivel —, hat, puha márványból készült, oroszlánok által hordott asztala és egy alabástrom zúzóedénye. A gyógyszertár jeligéje a helyisége mennyezetén volt olvasható: ,,

quid-quid agis, prudenter agas et respice finem. 1727". 1930-ban még létező kronosztikonjából az 1756-os évszám volt kiolvasható. A jezsuita kollégium 1735-ben 1000 forintot fizetett a gyógyszertár jogainak meghagyása érdekében. Ennek következtében mentes is maradt a köz- és polgári terhektől, de évenként hivatalos vizsgálatban volt része. Adómentességét még 1735-ben is védte; 1747 táján pedig Mangetta, érseki udvari orvos volt a vizitátora. A többi városi gyógyszerész 1746—48-ban megkísérelte a polgárság elől való elzárását, de eredménytelenül. Majd 1748 után a volt trencséni gyógyszertár vezetőjének, Hradik Jánosnak irányí1

1 Baradlai—Bársony i. m. I. köt. 220—221. 1

2 Vezetői a következők voltak: 1687—1688-ban Rauplik János, 1689-ben Heder András, 1690—1697-ben Rauplik János, 1695—1697-ben Feichter Ádám, 1701—1702-ben Unz Károly, 1703-ban Sebold Jakab. Baradlai—Bársony i. m. I. köt. 213—214. A rendi kéziratos névtárnak 1713-ban vége szakad, azontúl kinyomtatták 1773-ig „Catalogus Personarum et ojficiorum Provinciáé Austriae Societas Jesu" címen. 1

3 Aggházy Mária: A barokk szobrászat Magyarországon. Bp. 1959. I. köt. 49—52. Szerinte azonban a győri jezsuita stukkók egy része 1690 körül keletkezett. 1

4 Baradlai—Bársony i. m. I. köt. 207—209. 1

5 Vezetői a következők voltak: 1658—1659-ben Steid er Ulrich, 1667—1671-ben Misch János pref., 1684-ben Mayrhoflfer Máté, 1685—1687-ben Heder András, 1688—1691-ben Taborszky János, 1694—1711-ben Mayrhoflfer Máté, 1712-ben Heder András, 1713-ban Mayrhoflfer András, 1713-ban Erspőmer Ágoston gyógyszerész volt ennek a segédje. (Acta Jesuiatica, Fasciculus II.)