Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Zboray Bertalan: Az egészségügyi igazgatás és a gyógyszertárak ellenőrzése Magyarországon

74 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 9—10 (1977

jr A „Gyógyszerészeti üggyel" foglalkozó XVI. Fejezet tizenöt §-t tartalmaz. Az első kimondja, hogy „A gyógyszerészet, mint közegészségi intézmény, az állam felügyelete alatt áll. E felügyeletet az állam a következőkre nézve gyakorolja: a) a gyógyszerészeti személyzet tudományos képzettségére, b) az államilag meghatározott árszabályzat megtartására és a gyógyszertárak kezelésére, c) a megkívántató helyiségek berendezésére és felszerelésére, d) a gyógyszerészi rendszabályban meghatározott könyvek vitelének helyességére nézve" Miután a többi §-okban a gyógyszertárakkal kapcsolatos — inkább jogi természetű — rendelkezésekkel (jognyerés, átruházás, kézi-gyógyszertárak stb.) találkozunk és a vizsgálat részletes előírása nem szerepel, így világos, hogy a törvény érvényben hagyta a Helytartótanács által még 1863. szeptember 4-én kiadott (Péchy Ferenc, Hueber Zsigmond, Onderkó János aláírásával ellátott) 66533/1863. sz. rendeletet, amelynek mellékleteként kiadott „Utasítás a gyógyszertárakat vizsgáló orvos számára" címmel 20 kérdésből álló jegyzőkönyvet rendszeresített, felsorolva benne, szinte pontosan azokat a vizsgálati teendőket, amiket az elődök már alkalmaztak.

1

8 ÚJABB RENDELET A GYÓGYSZERTÁR VIZSGÁL AT ÜGYÉBEN A közegészségügy rendezéséről szóló rendelet tehát 1876 óta érvényben volt, sőt a II. Magyar Gyógyszerkönyv (1888) is megjelent és már több éve használatban volt, amikor a Belügyminisztérium 1893-ban 75641/1893. sz. alatt újabb szigorú rendelkezést adott ki a gyógyszertárak megvizsgálása ügyében, miután „.. .egyes törvényhatóságok a gyógyszertár-vizsgálati jegyzőkönyveket vagy pontatlanul, s nem megfelelő alakban, vagy egyáltalában nem terjesztették fel.. ,

1

9 A rendelet előírja a tiszti főorvosnak, hogy a vizsgálatot ,,.. .az eddigi szokástól eltérően az év egész folyamán megtarthatja..." egy tiszti orvos, vagy körorvos és az I. fokú közegészségügyi hatóság képviselőjének közbejöttével. A régebben előírt „gyógyszerész-senior" mint szakértő jelenlétét már nem tartja szükségesnek! Fontos rendelkezés ezenkívül az is, hogy ha a vizsgálat folyamán az anyagot illetően kétely merülne fel, vagy a vizsgálat nagyobb nehézségekkel járna, úgy az anyagból vett mintát, lepecsételve a jegyzőkönyvvel együtt a Belügyminisztériumba kell felterjeszteni! A továbbiakban a felsorolt hivatalos könyvek vezetésének ellenőrzésére hívja fel a figyelmet. Újítása a rendeletnek, hogy az észlelt megállapításokat rögzítő 22. pont után megköveteli, hogy a vizsgált gyógyszertár vezetője aláírásával tanúsítsa az esetleges hiányosságok tudomásul vételét. A rendelethez mellékelt jegyzőkönyvminta 24 pontjával kb. az alábbi négy csoportra osztható kérdéseket tartalmazta: I. 1—7. a gyógyszertár neve, helye, engedélye, a tulajdonos és alkalmazottainak neve és végzettsége. II. 8—16. a gyógyszertár berendezése, felszerelése, a szerek minősége, eltartása. 1

8 Chyzer Kornél: Az egészségügyre vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteménye. Bp. 1894. 88. 1

9 u. o. 756.