Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)
TANULMÁNYOK - Blázy Árpád—Zalai Károly: A gyógyszertári hálózat fejlődése Zala megyében 1711—1849-ig
66 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 9—10 (1977 jr alatt a megyék területén új gyógyszertár nem létesült, de mint az a korábbiakból kitűnik, e fejlődési periódusban történik a szerzetesrendi tulajdonviszonyok átrendeződése. C) Fokozódó fellendülési korszak. A vizsgált korszakunknak e mintegy 30—35%-át kitevő időszak alatt a gyógyszertárak száma két-háromszorosára emelkedik. A fejlődés üteme, mint az mindkét ábrából kitűnik, egyenletes és állandóan fokozódik. A fejlődésnek a 3. sz. ábrán bázisviszonyszámokkal történő vizsgálata alkalmas arra, hogy különböző nagyságrendű fejlődési idősorokat összehasonlítsunk, mert e számítási technikával azonos nagyságrendeket kapunk. Ennek eredményeként megállapíthatjuk, hogy a három megye fejlődése az 1820-as évek derekán azonos szinten áll (a három fejlődési vonal közös metszépontja jelzi ezt). Az is kitűnik, hogy míg a fejlődés kezdeti, fellendülő szakaszban (A) egyenetlen, e periódusban egyenletes. A tulajdonviszonyok tekintetében egyeduralkodóvá válik mindhárom megyében a polgári nyilvános gyógyszertári forma. 1845-ben a három megye 40 gyógyszertára közül csupán egyetlen uradalmi gyógyszertár található Zala megyében, Keszthelyen. Összegezve a három megye statisztikai adatainak vizsgálatát, megállapíthatjuk, hogy a három megye fejlődésében nagyságrendi, időrendi és egymáshoz viszonyított ingadozások és különbségek mutatkoznak. Legegyenletesebb, elsőségben és nagyságrendben is a másik kettőt megelőző, meghaladó fejlődést Vas megye mutatja. Bács-Kiskun megye fejlődésében a XVIII. század folyamán a másik két megyéhez viszonyítva tartós gátló hatás mutatkozik. Ha számításba vesszük, hogy a mintául szolgáló földrajzi terület nagysága nagyobb, mint akár Zala, akár Vas megyéé, e gátló hatásban ezekhez viszonyított határozott elmaradást kell látnunk. A fejlődés a XIX. század első felében viszont e területen a legnagyobb és leggyorsabb, ebben „behozó" és a másik megyékhez viszonyított gyorsabb és nagyobb volumenű serkentő hatásokat kell felismerni. Ennek nyilvánvalóan gazdasági, társadalmi okai vannak, melynek vizsgálata azonban e dolgozat kereteit meghaladja. Zala megye fejlődése kiegyenlített, a fejlődés idő- és nagyságrendje a másik két megye közé kerül. Fejlődése később indul, mint Vas megyéé és egyenletesebb, mint Bács-Kiskun megye területéé. Ennek társadalmi, gazdasági valamint szaktörténeti vonatkozásaira a korábbiakban részletesen rámutattunk. Zusammen fa s s un g Der Aufsatz befaßt sich mit der Entwicklung des Netzes der Apotheken im Komitat Zala zwischen 1711 und 1849. Die Umstände, die die Errichtung von Apotheken ermöglicht haben, werden eingehend untersucht. Die Untersuchung wird mit statistischer Methode, mittels Vergleich mit zwei anderen Komitaten (Vas und Bács-Kiskun) durchgeführt. Die Angaben sind durch Tabellen, Graphiken und Landkartenskizzen anschaulich gemacht. Die territoriale Verteilung der Apotheken, die Veränderungen in den Eigentumsverhältnissen, die Entwicklungsphasen des Netzes der Apotheken werden ebenfalls detailliert besprochen. Im Zusammenhang der territorialen Verteilung wird die Entwicklung der wirtschaftlichgesellschaftlichen Verhältnisse im Komitat Zala im Spiegel der Entwicklung der Siedlungsformen geprüft. Hier weisen die Verfasser auf die wirtschaftlich-gesellschaftlichen Widersprüche der Gesellschaft der Marktflecken hin und heben deren typische Züge hervor. Im Zusammenhang der Veränderungen der Eigentumsverhältnisse befassen sie sich mit der Rolle, die der Franziskaner Orden im Bildungs- und Gesundheitswesen, hauptsächlich
