Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Grynaeus Tamás—Papp József: Régi magyar (gyógy) növénynevek, 15—17. század

Grÿñaeųs T.—

Papp J.: Régi magyar (gyógy )növény nevek, 15—17. sz. 49 Szinnyei József: Egy XVI. sz.-i nyelvemlék. (Növénynevek 16. sz. és 16. sz. elejéről való receptben.) Nyr. 8, 169, 1879. Szų ór¿sz Frigyes: A növényvilág és az ember. (Művelődéstörténeti tanulmányok.) Budapest, 1905. Tikos Béla: Növénynevek a Hortobágyról. Nyr. 74, 368, 1950. Thienemann, Th.: Die deutschen Lehnwörter der ungarischen Sprache. Ung. Jahrbücher 1922. II. 85. Tímár Lajos: Vadvirágok Szeged piacain. Agrártud. Egyet. Kert és Szőlőgazd. tud. karának Évkönyve II/2. köt. 1951. (1953) 109—116. Toldÿ Ferenc: Egy XVI. századbeli növénytani névtár. MTA Értek. Ny. és Széptud. köréből II/7, 65—77, 1871. Tóth Mike: Régi magyar növénynevek. Nyr. 8, 315, 362, 1879. Towle, Margaret, A.: The Ethnobotany of pre-Columbian Peru, Viking Fund Publications im Anthropology (VFPA) No. 30, 1961. [Varjas BélaV: XVI. sz.-i magyar orvosi könyv. Kolozsvár, 1943. Vasas Samu: Népi gyógymódok, orvoslási szokások. Korunk 33, 96—98, 1974. Vikár Béla: Rutafa. Nyr. 36, 85, 1907. Walahj'rid von der Reichenau: Hortų ųs (Gedichte über die Kräuter seines Klostergartens vom Jahre 827). Ed. Th. Keller, Reichenau, 1974. (Az 1510-i bécsi kiadás fakszimiléje.) Wichmann, Yrjő: Wörterbuch des Ungarischen Moldauer Nordcsángó- und Hétfaluer Csángódialektes. Helsinki, 1936. Zakar János: Egy figyelemreméltó régi könyv az Erdészeti és Faipari Egyetem könyvtárában. Erdészeti és Faipari Egyetem Tudományos Közleményei 1965. 1—2. sz. p. 411—422. Zákonyi Mihály: A Buda melletti Szent-Lőrincz pálos kolostor története. Budapest, 1911. Zusammenfassung Der Aufsatz — gemeinsame Arbeit eines Botanikers und eines Medizinhistorikers — ist als Vorarbeit zu den ersten Kapiteln einer noch später zu schaffenden ungarischen Ethnobotanik zu betrachten. Den Verfassern gelang 538 Pflanzennamen aus dem 15—16. Jahrr hundert mit großer Wahrscheinlichkeit zu identifizieren und das numerische Verhältnis deNameniibersetzungen bzw. Lehnwörter festzustellen. Die Namensänderungen sind in Zeit¾ folge geordnet vorgestellt. Es wird bewiesen, daß manche Namen aus der zeitgenössischen Gemeinsprache können genommen worden sein. Den Verfassern nach seien das Material und das Ordnungsprinzip der Pflanzenkunde im 15—16. Jahrhundert denen der heutigen Ethnobotanik sehr ähnlich, d. h. die heutige völkische Pflanzenkunde sei eigentlich der Nachfolger und Erbe der mittelalterlichen, vorlinnéischen, nicht-naturwissenschaftlichen Botanik. T. GRYNAEUS, Dr. med. Neurologist H

—1021 Budapest, Széher út 76. A/2, Nungary J. PAPP Botanist