Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Bánóné Fleischmann Marianna—Zalai Károly: A materia medica hazai egyetemi oktatásának kezdete

B. Fleisch mann M.—Zalai K.: A materia medica hazai egyetemi oktatásának kezdete Hl kivonatát görcsoldóként és epilepszia esetén gyerekeknek adják. Az Achillea virágai­ból kivont zafir színű olaj nyugtató és görcsoldó. A virágból előállított forrá­zat hasznos görcsöknél, szülés utáni fájdalmaknál, szívtáji fájdalmaknál, kólikában. Hoffmann leírja, hogy nagy vérzéseknél, nagyobb vérömléseknél, a belek görcsös összehúzódásánál jól bevált. Stahl publikálja jó hatását hypochondrikus szorongások­nál, Zimara pedig vesekőkólikák esetén. Többnyire 3—4 uncia adatik a gyógyító nedv­ből, ebben még félmarék virágból és egy marék herbából készült forrázatot teszünk. 1 7 A ma már nem igen használatos Plantago officinalis például abban az időben látszó­lag fontos gyógyszerként szerepelt, melyről Crantz a II. könyv Adstringentia fejezeté­ben a következőket írja. Usus medicus: az enyhe adstringensek közé soroljuk. A nö­vényből készült főzet, mint vérzéselállító dicséretes. Gyökeréből készült forrázatot fehérfolyás esetén alkalmazzák. Boy e beszámolója alapján a növény összezúzott gyökeréből frissen kisajtolt sűrítmény (succus) véres köpet esetén hasznosnak bizo­nyult; két tuberkulózisos nő 8 napon át minden reggel bevett egy kanállal a növény frissen kipréselt nedvéből, ezután egy hónapon keresztül két kanállal, majd elixír formájában egyszer vagy kétszer naponta és erőre kaptak. (Epĥem. N. C. Vol. IV.) Külsőleg is felhasználást nyer elhanyagolt, neđvező sebeknél. Az összezúzott növény nedve gyógyítja a darázscsípést is. Praeparata: híg, vizes kivonata, azaz az Aqua plantaginis hatástalan, ellenben a sűrítmény: succus, extractum hatásos; a dosis 1 scrupulustól 1/2—1 drachmáig terjed. A virágzó növény préselése által nyert succus a jobb minőségű. 1 8 Az Alųmeñ sokkal tágabb körben alkalmazták a gyógyászatban, mint ma, belsőle­gesen és külsőlegesen egyaránt: Orvosi felhasználása nem megvetendő — írja Crantz a II. kötet 51—53. oldalán. Neđvező, nagy felületek összehúzására használják. Kez­dődő szemgyulladásnál tojásfehérjével erősen összekeverve, majd rózsavizet hozzá­adva, igen dicsérik. Összehúzó tulajdonságánál fogva erősen váladékos fekélyek esetén hatásos, valamint vérzéscsillapítóként is alkalmazzák. Fogínysorvadásnál, mint öblítő eredményes. Belsőleges használat esetén 2 uncia Alųmeñ elkevernek 1 uncia legfino­mabb Sanguis draconissal (Sárkányvér). Ehhez adagolnak 1 scrupulus Aqua cardui benedictit. Ezt a készítményt Mynsicht minden vérömlésnél, elsősorban nőknél sike­resen alkalmazta. Helvetius — szintén eredményesen — hasonló esetekben Sárkányvérrel kevert Alųmeñ pilųla formájában adagolt. Thomson pedig porrá törve a legnagyobb vérzé­seknél V 2 drachmát adott sikerrel minden órában, sőt fehérfolyás esetén is hatásosnak találta. Az Alųmen ustum, melyet tűzön történő besűrítéssel nyernek, igen hasznos a sebészetben, mivel maró hatásánál fogva a vadhúst eltávolítja. 1 9 Crantz könyvének III. kötete méregtan, melyet az Antidotci generalia című fejezet vezet be. Itt határozza meg többek között a méreg fogalmát is. Azokat a szereket — mondja —, melyeket általában mérgek, mérgezések ellen adunk, Antidotumoknak nevezzük. Azokat, melyek a vadállatok harapásai ellen hasznosak, Alexiteriáknak és Theriacáknak is nevezzük, azokat pedig, amelyek távoltartják, elűzik a mérgeket, Alexipharmaca névvel illetjük. Mérgeknek nevezzük azokat az anyagokat, melyek az állati testbe víve, azt követ­kezetesen roncsolják vagy legalábbis abban vészes hatásokat produkálnak. Mivel a 1 7 Crantz i. m. 232—236. 1 8 Crantz i. m. II. 28. 1 9 Crantz i. m. II. 51—53.

Next

/
Oldalképek
Tartalom