Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Czagány István: Magyarország barokk patikái
100 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 9—10 (1977 jr kismartoni irgalmasrendi gyógyszertár is. Esterházy Antal herceg alapította 1760-ban a rendházzal és a kórházzal együtt. Ennek provizorait csak az 1894—1917 közötti évekből ismerjük, 3 7 1922 óta az osztrák rendtagok birtokába került, de 1856 előtti adatai is Bécsben találhatók. Ez is a „Gránátalma" nevet viselte. Ugyancsak 1760-ban alapította poroszlói Gyöngyössy György kanonok a nagyváradi irgalmasrendi gyógyszertárat, amely szintén a „Gránátalma" nevet kapta. Ez a patika — a rendházzal együtt — 1796-ban Paál Gáspár nagyváradi kanonok áldozatkészségéből bővült. 3 8 Valamivel később, 1769-ben alapította Batthyány József bíboros hercegprímás az ugyancsak „Gránátalmá"-ról elnevezett szakolcai irgalmasrendi gyógyszertárat és rendházat. A patika már korábbi idő óta fennállott a jezsuiták birtokában, mert tőlük szerezte meg a prímás az irgalmasok részére. Mindössze három gondnokát ismerjük az 1900 és 1917 közötti időből. 3 9 A többi gondnok történeti adata csak a bécsi és pozsonyi rendházakban volt megtalálható. 1919. január 1-én a cseh rendtagok birtokába került. Még 1766-ban alapította gróf Migazzi Kristóf bécsi érsek és váci helyettes püspök a váci irgalmasrendi gyógyszertárat, amely szintén a „Gránátalma" nevet viselte. Az egyik alapító, Kreutzer Abdon irgalmasrendi főorvos 1808-ban megvette akkori tulajdonosától, Müller Fülöp temesvári gyógyszerésztől és a rendház épületébe helyezte át. Gyógyszertári utcai ajtaját csak 1873-ban készítették. Gondnokait folyamatos sorrendben ismerjük az 1811—1929 közötti időből. 4 0 Utoljára hagytuk az időrendben immár nem is egészen a barokk-korhoz tartozó pécsi irgalmasrendi gyógyszertárat. 1796-ban alapította Krautsack János György tímár és molnármester, szintén „Gránátalma" néven. Mecénásai is már a barokk-kor főpapjai helyett polgárok voltak. Krautsack alapítványát Szentmiklóssy János polgár növelte 1859-ben. Jellemző továbbá, hogy a patika számadásait is magyarul vezették 1864-től kezdődően. 1865-ben és 1871-ben Füzy Szaniszló renováltatta és újra felHalász Antal, 1910—1913-ban Maj án Kajetán, 1913—1914-ben Szuromi Jeromos, 1914—1916-ban Kapás Ákos, 1916—1920-ban Hiebsch Dezső, 1920—1930-ban Kacsur Bertalan. Baradlai—Bársony i. m. I. köt. 222. 3 7 Vezetőinek névsora a következő: 1894-ben Lasztovics Valér, 1900-ban Ziska József, 1908-ban Szuló László, 1917-ben Kei ner K. Tivadar. Baradlai—Bársony i. m. I. köt. 222—223. 3 8 Uo. I. köt. 223. 3 9 A gyógyszertárat Simon Ferenc patikus létesítette (lásd a 28. jegyzetet). Gondnokai közül a következőket ismerjük.: 1900-ban Argay Zsigmond, 1908-ban Kőñig Levin, 1917-ben Fajcsek József Egyed. Baradlai—Bársony i. m. I. köt. 223—224. 4 0 Gondnokainak névsora a következő: 1811—1812-ben Peche Arnold. 1812—1814-ben Krob Syrus, 1814—1816-ban Csesztreghv Aurélián, 1816—1817-ben Bárányi Berthold, 1817—1819-ben Spañce Natalis, 1819—1821-ben Sotornik Opát, 1821—1822 John Ábel, 1823—1826-ban Hanlik Lázár, 1832—1834-ben John Ábel, 1834—1835-ben Gyurcesky Ányos, 1835—1845-ben Koch Sebestyén. 1845—1847-ben Szi keÿ Bennó, 1847—1854-ben Schramek Hermengild, 1854—1857-ben Ürgĥe Imre, 1857—1859 Szi keÿ Bennó, 1859— 1865-ben Kiss Claurus, 1865—1871-ben Guttwill Gedeon, 1871—1878-ban Péter Gratus, 1878—1881-ben Uvira Ambrus, 1881—1883-ban Lasztovicza Valér, 1883—1884-ben Kovácsik Erñeszt, 1884—1889-ben Vicĥa Atĥanáz, 1889—1895-ben König Levin, 1895-1896ban Makraÿ Flórián, 1896—1897-ben Zsiska Kalazant, 1897—1903-ban Csincsara Béda, 1903—1904-ben Zöldesi Balázs, 1904—1905-ben Szilĥányi János, 1905—1913-ban Mura Fülöp, 1913—1918-ban Maj án Kajetán, 1918—1920-ban Kreitner Tivadar, 1920-ban Mura Fül3p, 1920—1921-ben Fajcsek Egyed, 1921—1926-ban Maricsek Irén, 1926-1929ben Toponáry Ede. Baradlai—Bársony i. m. I. köt. 224.
