Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)

Hoppál Mihály—Törő László: Népi gyógyítás Magyarországon (magyar és angol nyelven)

Hoppal M.—Törő L.: Népi gyógyítás Magyarországon 53 fájdalmaikra kerestek enyhülést a búcsú járóhelyen (71-74. kép). Talán ezért is volt az egyik leggyakrabban vásárolt off er az árusok sátraiban — ilyen láboffer ábrázolása látható a sasvári Madonna kegyképén is (75. kép). A népi gyógyításban az ókortól napjainkig nyomon követhető az ..offerek" (vagy ,.votiv"-ok) használata. Ezeket a beteg testrészeket ábrázoló viaszfigurákat a búcsú járóhelyeken árusították, s a gyógyulásban reménykedők a kegyhelyek oltáraira helyezték. Az offerek — melyet a nép egyszerűen csak „test"-nek nevezett — kéz, láb, gyomor, mell, fül, szem és szív alakúak, de voltak olyanok amelyek férfit vagy nőt, gyereket, (csecsemőt), s végül állatokat ábrázoltak pl. lovat, disznót, tehenet, juhot. Akinek a szíve fájt, szívet vett, akinek a szeme, szem alakú fogadalmi tárgyat tett a kegy hely oltárára.

4 A fogadalmi viasztárgyakon kívül más tárgyakat is otthagytak a búcsújáróhelyeken. Etnográfusok megfigyelték, hogy a két világháború közti időben még erősen élt az a szokás, hogy a búcsújáróhelyek gyógyforrásainál otthagyták a betegek mankóikat, botjaikat, az asszonyok haj csatijaikat vagy testi ruhájuk egy kicsiny darabját. A gyógykezelésért valamit ott kell hagyni — igen ősi, gyógyítással kapcsolatos elgondolása ez az emberiségnek. Külön érdekessége volt a búcsújáróhelyeknek

5 az is, hogy a sokféle kegytárgy- és offer-árus sátra között voltak olyan sátrak is, amelyekben nyomtatott imaszövegeket lehetett kapni. A vallásos nyomtatott ponyvakiadványok a híresebb búcsújáróhelyekkel kapcsolatos énekeket, csodás gyógyulások történetét, gyógyító hatásúnak tartott imaszövegeket tartalmaztak. Ezeket a néhány lapos nyomtatványokat a korábban kézzel írt „amuletumok" (31. kép) helyett a betegek magukkal hordozták, vagy a beteg testrészre (ha szülőnő, hasára) helyezték (20. kép). Végül két búcsúskúthoz írt szentének szövegét közöljük a XIX. század végéről (az egyik a csatkai szent kúthoz, a másik a csatári szent forráshoz írt ének):

6 „Ezen szent hely sok ideig el volt rejtve A hívőktől sok évekig elfelejtve

J De a szent kút megmar adott, Az áldott víz sok betegek gyógyulását, Eszközölte romlott sebek tisztulását." „A csatári zöld erdő csoda szép völgyében, Jelentkezik szűz Mária a buzgó híveknek, Fényességét megmutatja, A szent forrást föl nyitotta, Betegeket meggyógyítja, kik esedeznek." 4 Wlislocki H. 1894; Csefkó Gy. 1930; Vajkai A. 1940. 5 A legfontosabb magyarországi búcsú járóhelyek: Andocs, Baja, Bodajk, Bakonybél, Budapest-Krisztinaváros, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csatka, Csobánka, Csíksomlyó, Eger, Egerszalók, Hajós, Hasznos, Körtvélyes, Máriabesnyő, Máriagyüd, Márianosztra, Máriapócs, Máriaremete, Mátraverebély, Radna, Sas

r vár, Solymár, Sümeg, Szeged, Turbék, Vác. 6 Vajkai A. 1942. 121—122.