Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)

Hoppál Mihály—Törő László: Népi gyógyítás Magyarországon (magyar és angol nyelven)

44 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 7—8. (1975) a' szarvát meg-reszelvén, tégy közibe szeretsen Diót reszelve".

6 Egy XVI. századi javaslat szerint összetört agancs porát kell a szembe beleszórni könnyezés ellen, de orrvérzésről is hasznosnak tartja ugyanezt, és végül még egy adat: az ingó fogakat is szarvasagancs porával lehet megszilárdítani.

7 Ugyancsak ősi, világszerte tisztelt állat a kígyó is. Általános bajelhárító, rontás ellen óvó szerepe közismert, de konkrét betegségek gyógyítására is használták. Az Ormánságben, akit a hideg „borzolgat" „keresetlen" kígyó ingéről (értsd: bőréről) itattak vele! A kígyó vére „heptikások" orvossága, de a zsírja kenyérre kenve szintén gyógyító.

8 A kígyó fontos szerepet kapott a homeopátiás gyógyításban is. A kígyómarást az összetört kígyó fejével kellett bekötni, akkor meggyógyul.

9 Ugyanezt teszik Zalában is.

1

0 A XVI. századi orvosi kézirat szemöldökhullás ellen ajánlja a levedlett kígyóbőr elégetett hamuját,

11

1 míg ecetben megfőzött bőrét fogfájás elleni orvosságként javallja.

1

2 Az általánosan elterjedt, egyértelműen mágikus eredetű állati szerek mellett a népi gyógyászatiban használatosak egyéb állatok részei is, melyek elsősorban az analógiás és homeopátiás gondolkodásmód miatt kerültek be a népi gyógyszerek közé. „Az állatok varázsereje is testi és természeti tulajdonságokkal jügg össze" — írta Szendrey Zsigmond, és példákat sorakoztatott fel: a vakond húsa és hamuja epilepszia, hólyaghurut és sérv ellen hasznos szer.

1

3 Igen világos a kapcsolat a következő esetben: ijedtség, rettegés ellen: ,,a vakondoknak a szívét megszárasztván törd porrá, és egy kés hegynyit adgy bé neki, vízben, téjben, vagy egyébben."

1'

1 DélMagyarországon a gyerek fogzását gyorsították az alábbi amulettel: „egy vakondok zacskóba varrt talpát aggasztják a gyermek nyakába.

1

5 Itt ismét világos a gondolatmenet: a vakondok éles karmainak felkötése sietteti a gyerek fogának növekedését. Balmazújvároson vakondvérrel kenik a szemölcsöt, hogy leessen.

1

6 A XVI. században, Erdélyben a névtelen szerző epilepszia elleni szerként írja le a vakond májat.

1

7 A kakas és a tyúk általában a termékenység szimbóluma, így annak részeivel betegségek gyógyítására is gondoltak. A moldvai csángóknál a fe6 Juhász M. 1768. 42. és 56. vő. még: Szendrey Zs. 1937. B. 164. 7 Varjas B. 1943. 80, 102, 117. — Bornemissza Anna fejedelemasszony házipatikájában is szerepelt a szarvasagancs pora 1682-ben; vö. Magyary-Kossa Gy. III. 1931. 421. 8 Kiss G. 1937. 155. ós 157. 9 Juhász M. 1768. 72. 1

0 Törő László gyűjtése. 1

1 Varjas B. 1943. 82—83. 1

2 u. o. 111. Dávodon kígyófejről itattak pálinkát a tüdőgyulladásos beteggel: Solymosné Göldner M. 1971. 35. 1

3 Szendrey Zs. 1937/a 159. 1

4 Juhász M. 1768. 43. 1

5 Wlislockiné, Dörfler F. 1893. 321. 1

6 Greszné Czimmer A. 1944. 18. 1

7 Varjas B. 1943. 37.