Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)
Hoppál Mihály—Törő László: Népi gyógyítás Magyarországon (magyar és angol nyelven)
Hoppal M.—Törő L.: Népi gyógyítás Magyarországon 37 Mint a fentiekből kitűnik, a fokhagyma esetében többféle réteg keveredik a közelmúlt népi gyógyító gyakorlatában: mágikus-babonás hiedelem. Mivel igen széles körű és sokrétű a baj elhárító, rontó, gonoszűző szerepe, bízvást feltételezhetjük e gyakorlatnak ősi eredetét. A meghatározott betegségek elleni használata néhány esetben helyes megfigyelésen alapul, hiszen a fokhagyma allium nevezetű hatóanyaga ténylegesen hatásos gennyes és gyulladásos betegségek esetén, de magas vérnyomás elleni szereket is készítenek belőle. 2 7 Harmadjára pedig átvétellel is számolhatunk. „A fokhagymának egyes ókori népek különös varázserőt tulajdonítottak, s gerezdjeit amulettként hordták a nyakukban. Később a különféle kuruzslószerelckel együtt orvosságként is használták" — olvashatjuk a Fűszerek könyvében. 2 3 K. Mátyus István idézi Galenust, aki a parasztok terjékjének nevezte a fokhagymát, 2 9 majd Pliniust idézi, aki azt írja, hogy az egyiptomiak a fokhagymára esküsznek. 3 0 Mindezek mellett meg kell említenünk, hogy a vázolt lehetséges rétegeződés csak a jelentősebbeket tartalmazza, nem foglalkoztunk pl. a szomszédos népek tudásanyagának hatásával. Valószínűleg sokkal egyszerűbb átvétellel van dolgunk a maszlag (Datura stramonium) esetében. Hanusz Istvánt idézve Gunda Béla szerint Erdélyben csak 250 éve ismerik a növényt, 3 1 de Nyugat-Európában is csak a XVI. század óta ismerik. 3 2 Elsődleges génközpontját a botanikusok Mexikóba teszik. 3 3 Már Melius Juhász Péter Herbáriumában is szerepel, de nyilvánvalóan kitűnik, hogy nem hazai tapasztalat alapján; „Ez hegyen terem, ahol a Pálmafa gyümölcse terem. Ez igen bolondító fű, Aegyiptomból hozzákZ' 3 4 A XVI. századi magyar orvosi könyv csodafája valószínűleg ricinus (ezen a néven szerepel Meliusnál is). 3 5 A népi gyógyászatban elsősorban fájdalomcsillapításra használják; főleg a magvait. Tápén denaturált szeszbe áztatták, majd az oldattal bedörzsölték a fájós testrészt. 3 6 Ugyancsak fájdalomcsillapításra, fájós csont bedörzsölésére használták Hajdúnánáson, 3 7 Orosházán pedig a kelésre tették. 3 8 Több adatunk van a maszlaggal való füstölésre is. Orosházán a Datura 2 7 Oláh A. 1956. 206.; „A modern orvostudomány igazolta érelmeszesedés elleni, emésztést elősegítő, bélfertőtlenítő, vérnyomáscsökkentő, epe- és májműködést elősegítő hatását" — írja. 2 8 Romváry V. 1972. 65. 2 9 K. Mátyus I. II. 1787. 298. 3 0 K. Mátyus I. II. 1787. 302. 3 1 Hanusz I. 1905. 43. idézi: Gunda B. 1966. 95. 3 2 Gunda B. 1966. 95. 3 3 Mándy I. 1971. 204. 3 4 Méliusz Juhász P. 1962. 138. Méliusz nagyon sok adatot, javallatot a Kreuter buch-okból vett át! 3 3 u. o. 135.; lásd még: Borbás V. 1893. 96. (pótfüzet) 3 8 Greszné, Czimmer A. 1944. 9. 3 7 Igmándi-Kelemen 1943. 210. 8 8 Sós J. 1965. 589.
