Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)
Lükő Gábor: Anya- és csecsemőóvó képek a régi magyar szekrényeken
Lükö G.: Anya- és csecsemőóvó képek ... 191 is háromszor kellett elmondani, s a hasonló célú cselekvéseket is háromszor kellett végrehajtani egymásután. Valószínű, hogy ezeknek a képeknek a mágikus erejét is a háromszori ismétlődés biztosította, A bemutatott dobozi szekrényéhez hasonló kompozíciót mindössze nyolc szekrényen találtam, beleszámítva ezt is. Más témákkal, vagy életképszerű jelenetek ábrázolásaival keveredve már jóval több, szám szerint 39 szekrényen figyeltem meg az itt ismertetett témák egyikét-másikát. Ez már elég jelentős szám, ha tekintetbe vesszük, hogy mindössze 109 magyar szekrényt volt alkalmam tanulmányozni s ebből csak 74 származik arról a területről, ahol ez a szekrénytípus otthonos volt. A dunántúli, erdélyi, és moldvai magyarok ugyanis alacsonyabb, zömökebb, függőleges-falú szekrényeket használtak. Ezeknek a díszítése is egészen más jellegű, mint az alföldi és palóc szekrényeké. Az itt bemutatott antropomorf motívumokkal egyetlen esetben sem találkoztam rajtuk. A szomszéd népek szekrényeiből 55 darabot volt alkalmam tanulmányozni különböző publikációkban, múzeumokban és saját gyűjtéseimben. Ezek így oszlanak meg az egyes népek között: 12 német, 11 szlovák, 23 román és 9 ukrán. A szülészet témaköréből származó ábrázolásokat csak szlovák szekrényeken találtam, s ott is mindössze 6 darabon, s ebből 5 az alföldi, békéscsabai szlovákoktól származik. A kérdés vizsgálata tehát elsősorban magyar feladatnak tekinthető. Kívánatos volna nagyobb menynyiségű szlovákiai emlékanyag publikálása, illetve feldolgozása is, ami természetesen szlovák szakkutatók feladata lenne. A magyar ábrázolások alább ismertetendő keleti párhuzamai azonban sokkal értékesebb tanulságokkal szolgálnak, mint amit szlovák szomszédainktól várhatunk, ahonnan nem vezetnek tovább a szálak. Egészítsük ki az eddig ismert ábrázolások körét néhány más idetartozóval, melyek nem szerepelnek a dobozi szekrényen. A 12. képen bemutatott motívumot, illetve variánsait 19 magyar szekrényen találtam meg. Az 1. számú variánst csak egy példányban ismerem, a többin mind egymásba kapcsolódnak a félkörívek. Ez más témák ábrázolásain is gyakori és ott jelentős szerepet játszik, itt viszont felesleges és másodlagos elemnek látszik. A variánsok összehasonlítása után megállapíthatjuk, hogy az eredetibb 1. variánson három emberalakkal állunk szemben. A középsőnek csak a feje és törzse látható. Mellette két csípőre tett kezű alak áll. A variánsokon többé-kevésbé felismerhető mindhárom alak deformált vagy megcsonkult képe. Bizonyos, hogy a gyermekágyas anyát és ikergyermekeit ábrázolják a képek. A gyermekágyat, melyben az anya és újszülött egy hónapig rejtőzködött a szülés után, a magyarság majd mindenütt nagy, rudakra aggatott lepedőkkel vette körül. Ezért sátorosvagy szúnyoghálós ágynak nevezték, máshol Boldogasszony ágyának. A rontástól, szemmel-veréstől óvták vele az anyát és gyermekét, különböző varázsszereket kötve a lepedő sarkaiba, például fokhagymát, kenyérmorzsát, sót. Az orvostudomány tehetetlen volt még ekkor a gyermekágyi lázzal és a csecsemőhalandósággal szemben.
