Antall József szerk.: Képek a gyógyítás múltjából / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 5. (Budapest, 1972)

Képek a gyógyítás múltjából (kiállítási vezető)

az a henger alakú patikaedényünk, amely folyóparton álló Fortunát ábrázol, fölötte „DIAMOSCHI" felirattal. (25. ábra) Külön vitrinben áll az 1660-as évekből származó palermói, sárga-zöld „trofeo" mintázatú, madonnás, artisztikusan megformált, orsó alakú albarelló. Kék alapozású akantuszlevél díszítésű a Trapaniban 1630 körül készített portartó patikaedény. A már leírt szicíliai (Trapani) albarelló nagyobb méretű párja mellett évszámos (1671), Dél-Itáliában, valószínűleg nápolyi műhelyben kivitelezett, Szűz Máriát ábrázoló, S. C. G. mester jegyes patikaedény áll. A vitrinsort két kancsó zárja: az első az albissolai Levantino-műhelyből, a második a savonai Pescetto-műhelyből származik a XVII., illetve a XVIII. századból. önálló darabként mutatjuk be az 1524-es évszámot viselő, itáliai eredetre utaló latin feliratos, reneszánsz díszítményekkel ékesített, e kor formavilágát idéző patikamozsarunkat. 3. A magyarországi gyógyszerészet a XVII. és a XVIII. században Magyarországon a gyógyszerészet kérdését a XVI-XVII. században egyetlen törvény sem szabályozta. E tisztes mesterség nálunk „ars libera" (szabad művesség) volt, és nem volt céhszerűen szabályozva. A patikanyitási jogot a városok „jus municipii"-ként (városi jog) kezelték. Csak az 1759-ben hozott királyi rendelet mondotta ki, hogy a patikaadományozás „jus regale" (királyi jog). A gyógyszerészképzés a patikákban történt, a tanulók részére a tulajdonos állított ki bizonyítványt, és ez elegendő volt önálló patikanyitásra. 1753-ban rendelték el, hogy a patikusnak a physicus (városi vagy megyei tisztiorvos) előtt vizsgát kell tennie; 1774-től kezdve gyógyszertár vezető csak vizsgázott gyógyszerész lehetett. Gyökeresen megváltozott a gyógyszerészképzés az 1770-ben kiadott Generale Normativum alapján. Előbb három hónapi, 1774-től kezdve pedig 1 éves tanfolyamot kellett elvégezni a nagyszombati egyetemen. A XVIII. század közepéig laza, fakultatívnak tűnő képzés a gyakorlatban használhatóbb volt, ugyanis a városi gyógyszertárakat nagyobb részben orvosok vagy gyógyszerészek vezették. Erre jó példa az 1748-ban megnyílt kecskeméti patika, amely Vághi György orvos és Falt Antal patikus tulajdonaként kezdte meg működését. A kecskeméti Katona József Múzeum tulajdonában levő, XVIII. század közepéről származó festett magyar parasztbarokk patikaszekrény természetes nagyságú fotomásolatához rögzített szekrényben helyeztük el az e korból származó, Magyarországon készült cserép, fajansz, üveg és fa (26. ábra) patikaedényzetet. A cserépedények közül kiemelkedik két paraszti fazekasmunka: bödön alakú kenőcstartók. A fajanszok közül meg kell említeni a híres holicsi gyár fehér mázas tégelyeit, az üvegek közül a legértékesebbnek minősülő zöld színű zömök palackokat a XVII. század végéről és a XVIII. század elejéről - a kettős, alki-