Antall József szerk.: Képek a gyógyítás múltjából / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 5. (Budapest, 1972)
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár szervezete és gyűjteményi rendje
A SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM, KÖNYVTÁR ÉS LEVÉLTÁR SZERVEZETE ÉS GYŰJTEMÉNYI RENDJE TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK A z orvostörténeti múzeumügy fejlődését általában két szakaszra bonthatjuk. Egyik szakasz, amikor az oktatáshoz szükséges tárgyakat tartják egyetemi intézeti múzeumokban (anatómiai, kórbonctani preparátumok gyűjteménye) és e gyűjtemények gazdagodásával kialakul egy egyetemi múzeumi gyűjtemény, mint pl. Bécsben vagy Koppenhágában és orvostörténeti múzeummá válik. A másik fejlődési szakasz, amikor múzeumalapítási szándékkal és jelleggel hozzák létre az orvostörténeti múzeumot, mint a londoni Wellcome Intézetet vagy a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumot. Az első kezdeményezés Magyarországon orvostörténeti múzeum létesítésére 1905-ben történt, amikor a budapesti Kir. Orvosegyesület intézett felhívást Magyarország orvosaihoz, hogy ajándékaikkal segítsék elő egy ilyen intézet megalapítását. Biztató kezdet után - Gyory Tibor lelkes szervező munkája, a székházban hely biztosítása a gyarapodó anyag részére, a Balassa, Lumniczer és Markusovszky család értékes levelezésének megszerzése -, mint önálló intézet, mégsem tudott kialakulni a múzeum. Erre vall az a tény, hogy Nékám Lajos professzor újabb tervet dolgozott ki 1918-ban Magyar Orvostörténeti Múzeum létesítésére, de az I. világháború utáni kedvezőtlen pénzügyi viszonyok a terv realizálását meghiúsították. A Tanácsköztársaság idején is felmerült egy önálló gyógyszerésztörténeti múzeum felállításának terve, majd 1935-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán tervezték orvostörténeti múzeum felállítását, amely igen értékes intézeti gyűjteményekre épült volna. A gyűjtemények jó része megmaradt, de nem vált valódi múzeummá. Továbbra is megoldatlan kérdés maradt az orvostörténeti múzeum ügye. A budapesti Kir. Orvosegyesület által gyűjtött anyag továbbra is szűkös körülmények között felhalmozva maradt. Aránylag kedvezőbben alakult a gyógyszerésztörténeti múzeum ügye. Az első kezdeményezés Erdélyben, Kolozsvárt született meg 1887-ben és 1903ban: felhívások gyógyszerészeti múzeumok létesítésére. Lelkes szervezője volt
